Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Török Márta: A „Liber I." helye az Egri Érseki Gazdasági Levéltárban • 175

kok felét sikerült hatósága alatti munkára fogni és egyúttal rendezni a javadalmakkal kapcsolatos nézeteltéréseket.

20 1713-ban Telekesy szorgalmazására megkezdték a püspöki székesegyház építési munkálatait Egerben. Indítványára a várbeli rezidencia helyett a városban alakított ki új püspöki lakhelyet 3 vagy 4 korábbi épületből'. 1714ben megnyílt a később róla elnevezett jezsuita patika.

21 Megerősíttette az uralkodóval a Fenesy-transactiót, amellyel továbbra is tudta szabályozni a város és a kettős földesuraság viszonyát. 1701-ben visszaszerezte a püspökséget megillető birtokokat és dézsmákat a Kamarától. 1708-ban egyezményben konkretizálta a káptalant megillető dézsmálási, földesúri jogokat, a határvitákat. Az egyezmény kimondta, hogy az egri bordézsma 1/4-e a nagyprépostot illeti meg, a plébánossal együtt. Sikerült visszaszereznie 10 olyan falut is, amelyek 200 éve már nem tartoztak püspöki fennhatóság alá. Egyetlen egy gazdasági tévedését tartják számon - Cserépvár elvesztését.

22 A Rákóczi-szabadságharc lelkes támogatójaként és a fejedelem jó barátjaként elérte, hogy az 1705-ös szécsényi országgyűlésen a papság képviselői hűségesküt tettek a fejedelemnek, azzal a kikötéssel, hogy azon pontjait fogadják el az országgyűlésnek, amelyek nem állnak szemben a katolikus papság nézetével. Ugyanakkor nem tudta elérni, hogy ne kergessék el a jezsuita szerzeteseket a városból. A szabadságharc támogatása miatt 1711-ben megfosztották püspöki rangjától és valamennyi hivatalától Pethes András nagypréposttal együtt. Piazza bécsi pápai nuncius karolta fel a főpásztor ügyét, és elérte a pápánál a vád és az ítélet érvénytelenítését.

23 A Liber I. keletkezésének körülményei A „ Libri "sorozat létrehozása határozottan összekapcsolható Telekesy István nevével. Még elődje, Fenesy György püspök fogott hozzá elsőként a jogbiztosító iratok gyűjtéséhez s feltárásához a transactio létrehozása érdekében. De miért folytatták utódai ? Telekesy elsődleges feladatának tekintette az egri egyházmegye, valamint a püspökség restaurációját. Rendezni kívánta a káptalannal való viszonyát, ezért nélkülözhetetlenné vált a birtokok, jövedelmek, határok, ingó és ingatlan vagyonok pontos ismerete. A számszerű és hiteles összeírás elkészítése érdekében előkerestette a legkorábbi privilégiumokat igazoló okleveleket és azok átírásait egyaránt. A legelső kiinduló pontot IV. Béla 1261-ből származó alapító oklevele jelenti, amely egyértelműen rögzítette az egri püspökség és a káptalan akkori határait, valamint I. István és I. László királyok korábbi adományait, illetve azok megerősítéseit. 1271-ben Lampert egri püspök kérésére V. István átíratta az 126l-es oklevelet, mert a tartárjárás után, 1245-ben a privilégiumokat rögzítő oklevelet Síben fia Sámuel elégette. Ezt a tényt az ún. „25 tanús" oklevél említi, amelyet szintén 1271-ben adott 20 CSANÁDY L., 1912. 29.; SUGÁR L, 1984. 375-379. - A szerző a Libri-sorozat 9. és 15. kötetére hivatkozik. 21 SUGÁR I., 1984. 377-378. 22 Uo. 380-381. 23 Uo. 381-390. 181