Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - Török Márta: A „Liber I." helye az Egri Érseki Gazdasági Levéltárban • 175
ki Hajóhalmán V. István. 24 Ezért tekintik joggal a kutatók az 127l-es oklevelet a legkorábbi és legfontosabb jogbiztosító iratnak, amelyből a püspökség alapítási körülményeiről tájékozódhatunk. A transactio hiteles 1695-ös helyi példánya tartalmaz utalást II. Béla (11311141) király nevére az 5. és a 9. pontban. Ugyancsak utal II. Béla nevére a szerződés másolatát tartalmazó kötet. „Quinto: ... Decimam Agnellorum Agnam et reliqiarum minutianum praestabuantur uti habentur privilgiis Belae secundi Regis..." .JVono: Ratione Juris Gladii insistimusprivilegialibus Belae secundi regis..." Véleményem szerint „második Béla király nevének előfordulását kétféleképpen lehet megmagyarázni: a) A transactiot készítők nem feltétlenül dolgoztak az eredeti okleveles anyaggal, s így a IV. Béla névből a IV-es szám U-sé torzult az átmásolások során. A szerződés készítője, lejegyzője pedig csak ilyen átmásolt anyaggal találkozhatott. 25 b) II. Béla megerősítette vagy kiegészítette a Szent István által előírt tizedszedés privilégiumát a bárányokból (is), illetve pallosjogot adományozott a püspöknek. Ennek a ténynek az igazolására semmiféle okleveles utalást nem találtam, feltárása és igazolása hosszas kutatómunkát igényelne még. A pallosjogra nézve már Eckhart Ferenc megállapította, hogy első uralkodói adományozására csak a XIII. században került sor, Engel Pál pedig e szabadispáni joghatóság első hazai példáit Károly Róbert korára teszi. 26 így mindenképpen a IV. Béla király által kiadott 126l-es oklevelet, illetve annak 127l-es megerősítését kell elsődleges forrásnak tekinteni. A XIV. századból egy átírását ismerjük IV. Béla oklevelének. Károly Róbert parancsára Fülöp nádor Végezte el 1323. május 8-án Vizsolyban Csanád egri püspök kérésére, hiszen Telegdi Csanád a zavaros belpolitikai helyzet miatt kérte a püspökség privilégiumainak ismételt megerősítését. Károly Róbert 1323. április 25-én Visegrádon adta ki a parancsot az oklevél átírására Fülöp nádornak. (Erre vonatkozóan lásd:Me. 7., 8., 821. 27 ) V. István „másolt" oklevelét (Me. 831.) 1408. április 23-án Zsigmond király erősítette meg Bereck prépost kérésére, valamint Szent János evangélista, az egri egyházmegye védőszentje iránti tiszteletből. Bereck prépost azzal indokolta ez irányú kérelmét, hogy nem akarja „a régi királyoktól" nyert jogait és birtokait az oklevelek hiányában elveszíteni. 28 1453-ban Hédervári László püspök ismételten szükségesnek látta a privilégiumok megerősítését az 1261/7l-es oklevél alapján, minthogy a husziták mozgolódásai miatt veszélyben érezte a püspökség ingó és ingatlan javait. Zsigmond okleveléből íratta át V. Ulászló (Me. 31.) és I. Mátyás (Me. 32.) a püspökség privilégiumait. Az utolsó megerősítést I. Ferdinánd adta ki 1560-ban. Uo. 79. - V. István 127 l-es oklevelének eredeti példánya nem ismeretes, de a káptalan levéltárában 3 átírása is megtalálható. Kovács Béla ezzel a véleménnyel ért egyet. ECKHART F., 1946. 174.; KRISTÓ Gy., 1994.613. Me. — Mohács előtti oklevelek gyűjteménye, Heves Megyei Levéltár. SUGÁR I., 1984.139.; Me 31.; Me 32. 182
