Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - Török Márta: A „Liber I." helye az Egri Érseki Gazdasági Levéltárban • 175
elköltözhet. Megegyeztek a városi és a püspöki haszonvételi jogokról. A kamarai adminisztrátortól megvásárolt ingatlanokat ezután érintetlenül kellett hagyni, lakóit tilos volt háborgatni. A pótegyezmény engedélyt adott a városi képviselők szabad megválasztására, a lakosság pedig felmentést kapott a vár javítási munkáinak végzése alól. A várossal megkötött megegyezés után a káptalannal is tisztázták a helyzetet. 13 Az 1696. július 7-én Kassán született megegyezés főbb pontjai a következőképpen fogalmazódtak meg: 1. Eger városát IV. Béla 1261. évi kiváltságlevele értelmében a püspököt illeti meg. 2. A káptalan a falakon belül csak az Eger-patak keleti oldalán elterülő résszel rendelkezhet, de a vár nélkül. 3. A káptalant illeti meg Álmagyar possessio és Tihamér puszta. 4. Az Egri Völg) ben a püspök tulajdonát képezi Felső- és Alsótárkány, Felnémet, Nagytálya, Maklár. Kistálya viszont a káptalané. 5. A város falain kívül Álmagyar területén a püspök rendelkezik a meleg vizű fürdővel és a kerttel. 14 A káptalant forrásaink szerint akkor még nem illette meg a földesúri joghatóság, amelyet csak 1708~ban Telekesy István püspök adott vissza a testületnek. 15 A vár, amely királyi kézen maradt, áldozatául esett I. Lipót 1702. évi várrombolási rendeletének. Az Udvari Kamara 1702. február 7-i rendelete alapján a vélemény ugyanis az voit, hogy fenntartása már igen költséges, nincsen gazdasági jelentősége, ellenben bázisul szolgálhat másik 17 „társával" együtt a kuruc forrongásnak. így lerombolták a külső vár tornyait, bástyáit, árkait s egyéb védőműveit, csak a belső várat hagyták meg. 16 Fenesy György 1699. március 4-5-i elhalálozása után I. Lipót Telekesy István egykori csanádi püspököt nevezte ki utódául, kit XI. Kelemen pápa 1702. július 31én erősített meg méltóságában. 17 Telekesy István 18 tudatos gazdasági és egyházi politikát folytatott. Számba vette az egyházmegye egész területén a templomok és plébániák számát; eszerint 160 jó, 53 rossz állapotban levő katolikus, protestáns, több mint 160 görög rítusú és 57 bizonytalan felekezethez tartozó templommal rendelkezett az egyházmegye. Ugyanakkor mindössze 119 felszentelt papot és 15 szerzetest vettek számba. 19 Ezért Telekesy papi szemináriumot alapított, s emellett 25 fiatal papot kért Kassáról. 1700-tól szorgalmazta a káptalan Kassáról Egerbe történő visszaköltözését, de csak a kanono13 SUGÁR I., 1984. 370.; SZEDERKÉNYI N., 1893. 21. 14 LiberIX./l 6. 309-312. 15 Liber I. 50-55., 78-81., 268-302., 342-352. 16 Az Udvari Kamara rendeletére íáscl: Magyar Történelmi Kronológia II. 525. 17 SUGÁR I., 1984. 369-372. !° Szervező munkásságának kitűnő fonásai a Liber XII. feljegyzései. 19 SUGÁRI., 1984. 374-375. 180