Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5

Ezeken a területeken minősített országutak vezettek keresztül, funkciójukra nézve az utak között postautak is található. Heves megye útjainak elemzését az országutakkal kezdjük. Ismeretes, hogy az I. katonai felvétel és annak országleírása egymást kiegészítő adatokat nyújtanak, de beható vizsgálatuk során az is nyilvánvalóvá válik, hogy eltérhetnek információikban. Konkrétan az országutak megjelölésében, illetve Heves megyére vonatkozóan ellentmondó adataik vannak a felhasznált forrásoknak. A települések útjainak ismertetése az országleírásban több szempontból új információkat szolgáltat az I. katonai felvétel mellé. Az országleírás 6. pontja az utakról több esetben általánosan ír, de az utak állapotára, vonalvezetésére, minősítettségére vonatkozóan konkrét adatokat is szolgáltat. Miután az I. katonai felvétel nem rendelkezett egységes jelkulccsal, a szelvények értékelése az útminőségeket illetően bonyolult.

88 így vannak olyan Heves megyei szelvények, amelyek minden utat dupla, azonos szélességű párhuzamos vonallal jelölnek, amely a jelkulcs szerint egyaránt jelent közlekedő- és postautat. Viszont ha egy szelvényen csak kettős párhuzamos vonallal jelzett utakat találunk és a hozzá csatlakozó szelvényen a jelkulcs szerint többféle útjelzést, a két szelvény úthálózatának együttes elemzése komoly problémát okoz.

89 Ebben az esetben nem tudjuk az utak minőségét pontosan meghatározni. A nehézségek ellenére mégis megpróbáljuk elvégezni az országutak elemzését nyugatról keletre, illetve északról délre haladva. A megyén nyugat-keleti irányban végighaladó országút útvonala a XVIII. század végén Hatvan-Gyöngyös-KápolnaEger-Ostoros volt. Ez az országút az egyetlen olyan Heves megyén áthaladó út, amely egyben nemzetközi is volt, mint az említett, XIII. század óta meglévő, Pestet Kassával Összekötő országos út része. Az I. katonai felvétel Kápolnán és Egerben postaállomást jelöl.

90 Az említett országút menti első település Hatvan. Itt az utak homokosak, és a folyón (Zagyva) innen kövér talajon vezetnek.

91 Az országút érinti Hort községet, itt az utak közlekedésre alkalmasak, csak a településtől keleti, délkeleti irányban jellemzi az országleírás kevéssé járhatónak az utakat (Csány-Vámosgyörk felé).

92 Gyöngyös és környékének útviszonyai megfelelőek.

93 A Visonta és Halmaj között épült átvezető utat postaútnak nevezi az országleírás, az út talaját agyagosnak és a környező többi úttal együtt esős időben nehezen járhatónak minő88 BORBÉLY A.-NAGY J. 1932.

1. Tábla. Jelmagyarázat 1. A jelkulcsot utólag állították össze. 89 A probléma elsősorban abból származik, hogy a kutató rendelkezésére állhatnak az I. katonai felmérésről azok az 1920-as években készült fekete-fehér felvételek és esetleg 1993 óta az országban is elérhető színes diafilmek, amelyekről a tudományos intézmények a szűkös anyagi források miatt viszont csak rossz minőségű xerox-másolatokat tudnak készíttetni. A feketefehér fotó pedig alig teszi lehetővé az útminőségek szétválasztását. 90 B. HUSZÁR É., 1994. 29. T. 249. A Heves és Külső-Szolnok egyesült vármegyék c. térkép a XVIII. század végén Hatvanban, Gyöngyösön, Kápolnán és Egerben jelöl postát. - KAMODY M, 1985. 70. 1791-ben öt postai fővonal hálózta be Magyarországot, és mindegyik Bécsből indult ki. Az öt fővonalról 41 mellékvonal ágazott le, közöttük a Pest-Hatvan- Gyöngyös-Kápolna-Eger-Ostoros-Mezőkövesd-Kassa útvonal. - KAMODY M., 1990. 70. 91 Heves megye országleírása. 4. Ez ebben az esetben útminőséget jelent, mert a homokos út száraz időben ugyanolyan nehezen járható, mint a kövér talaj esős időben. 92 Uo. 16. 93 Uo. 12. 15