Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5

lót. 69 II. Rákóczi Ferenc elsősorban a felső-magyarországi területeken létesített pos­tát, amely magáncélokat is szolgált. A négy fővonalból (északi, középső, déli, erdé­lyi) a középső fővonal érintette a megyét Hatvan-Gyöngyös-Verpelét-Eger-Apát­falva-Szilvás állomásokkal. Apátfalván, Szilváson l-l ló volt a posta céljaira rendel­ve, Egerben 8. 70 III. Károly terv szerint kívánta építtetni az utakat, de - elsősorban Magyarországon - nem tudott mást tenni a meglévő rossz utak ügyében, minthogy rendeleteket hozott a közlekedés javítására. 71 A XVIII. századi gazdasági fellendülés az áru- és személyforgalom növekedé­sében nyilvánult meg. Ez egyben szükségessé tette a közlekedési hálózat kiépíté­sét. 72 A meglévő utak kövezett utakká való fejlesztésének gondolata a XVIII. szá­zadból származik. A fokozatosan növekvő távolsági kereskedelem, a szárazföldi for­galom zökkenőmentes lebonyolítása más-más prioritást eredményezett, és a katonai célú útépítés mellett a kereskedelmi, a postai és a távolsági közlekedési (diligence) utak jelentősége nőtt meg. A Mária Terézia alatt fellendült kereskedelem, majd az 1751-ben megindult közúti személyszállítás megkövetelte volna a jobb úthálózatot. A menetrendszerű já­ratként működő delizsánsz (diligence) minden főútvonalat érintett, így a Pest-Eger­Ónod-Tokaj-Kassa közöttit is. Ausztria-Magyarország útjai Mária Terézia alatt nyertek jelentőséget. A legjobb út a Bécsből Konstantinápolyba vezető út volt. 73 A XVIII. században a birodalomban csak a Bécs-Szombathely-Fiume közötti „Ká­roly" út (rövid szakasza az ún. „Lniza" út) és a Pest-Bécs közötti út kövezett, min­den más út földút volt. 74 Hidak csak a legfőbb utakon voltak. Az utak nem sokban különböztek a jelenlegi dülőutaktól. 75 A XVIII. században az állam utakat Magyar­országon csak kivételes esetben épített, de az építés terheit ebben az esetben is a la­kosságra hárította. 76 Az országos utakat (hajdani via magna-k utódait) a megyék tar­tották fenn, a községi utak karbantartása a falvak feladata volt. 77 A közmunkára ki­rendelt jobbágyság és a vármegye rabjai az utakat sövény falak, nádkévék közé fog­ták, magára az útra is nádkévéket, gallyakat, pallókat fektettek, hogy azok járhatób­bak legyenek. 78 A XVIII. század útjai még mindig csak földtöltések, javításkor „sárt hánynak sárra". 19 A „tsinált" út középen magasabb, kétfelől lejtős és felárkolt volt, földből készült. Az útra behajló fák ágait is az utazóknak kellett elhárítaniuk. A XVIII. század útjain két kocsinak összetalálkozni istencsapás volt. 80 A folyón való 69 KAMODYM., 1976. 1. 70 KAMODYM., 1976. 2. 71 KAMODY M., 1985. 40. 1712-es pátens. 72 FRISNYÁKS., 1990. 80. 73 CSÍKVÁRY J., 1882. 1. 25. 74 Később szólunk az I. katonai felvételen Kerecsend és Eger között jelzett műútról. 75 ANTALFFY Gy., 1975. 20. 76 DÓKÁK, 1987. 9. 77 Áttekintettük a megyei közgyűlés jegyzőkönyveit (és esetenként iratanyagát) 1770-től 1800-ig Folyamatos útjavításokról, hídjavitásokról találtunk adatokat a megye útjaira vonatkozóan. Az anyag áttekintésében Kovács Béla volt segítségemre, ezt ezúton is megköszönöm. 78 DANKÓL, 1992.35. 79 ANTALFFY Gy., 1975. 258. 80 KAMODY M.. 1985. 39. 13

Next

/
Thumbnails
Contents