Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5

lót.

69 II. Rákóczi Ferenc elsősorban a felső-magyarországi területeken létesített postát, amely magáncélokat is szolgált. A négy fővonalból (északi, középső, déli, erdélyi) a középső fővonal érintette a megyét Hatvan-Gyöngyös-Verpelét-Eger-Apátfalva-Szilvás állomásokkal. Apátfalván, Szilváson l-l ló volt a posta céljaira rendelve, Egerben 8.

70 III. Károly terv szerint kívánta építtetni az utakat, de - elsősorban Magyarországon - nem tudott mást tenni a meglévő rossz utak ügyében, minthogy rendeleteket hozott a közlekedés javítására.

71 A XVIII. századi gazdasági fellendülés az áru- és személyforgalom növekedésében nyilvánult meg. Ez egyben szükségessé tette a közlekedési hálózat kiépítését.

72 A meglévő utak kövezett utakká való fejlesztésének gondolata a XVIII. századból származik. A fokozatosan növekvő távolsági kereskedelem, a szárazföldi forgalom zökkenőmentes lebonyolítása más-más prioritást eredményezett, és a katonai célú útépítés mellett a kereskedelmi, a postai és a távolsági közlekedési (diligence) utak jelentősége nőtt meg. A Mária Terézia alatt fellendült kereskedelem, majd az 1751-ben megindult közúti személyszállítás megkövetelte volna a jobb úthálózatot. A menetrendszerű járatként működő delizsánsz (diligence) minden főútvonalat érintett, így a Pest-EgerÓnod-Tokaj-Kassa közöttit is. Ausztria-Magyarország útjai Mária Terézia alatt nyertek jelentőséget. A legjobb út a Bécsből Konstantinápolyba vezető út volt.

73 A XVIII. században a birodalomban csak a Bécs-Szombathely-Fiume közötti „Károly" út (rövid szakasza az ún. „Lniza" út) és a Pest-Bécs közötti út kövezett, minden más út földút volt.

74 Hidak csak a legfőbb utakon voltak. Az utak nem sokban különböztek a jelenlegi dülőutaktól.

75 A XVIII. században az állam utakat Magyarországon csak kivételes esetben épített, de az építés terheit ebben az esetben is a lakosságra hárította.

76 Az országos utakat (hajdani via magna-k utódait) a megyék tartották fenn, a községi utak karbantartása a falvak feladata volt.

77 A közmunkára kirendelt jobbágyság és a vármegye rabjai az utakat sövény falak, nádkévék közé fogták, magára az útra is nádkévéket, gallyakat, pallókat fektettek, hogy azok járhatóbbak legyenek.

78 A XVIII. század útjai még mindig csak földtöltések, javításkor „sárt hánynak sárra".

19 A „tsinált" út középen magasabb, kétfelől lejtős és felárkolt volt, földből készült. Az útra behajló fák ágait is az utazóknak kellett elhárítaniuk. A XVIII. század útjain két kocsinak összetalálkozni istencsapás volt.

80 A folyón való 69 KAMODYM., 1976. 1. 70 KAMODYM., 1976. 2. 71 KAMODY M., 1985. 40. 1712-es pátens. 72 FRISNYÁKS., 1990. 80. 73 CSÍKVÁRY J., 1882.

1. 25. 74 Később szólunk az I. katonai felvételen Kerecsend és Eger között jelzett műútról. 75 ANTALFFY Gy., 1975. 20. 76 DÓKÁK, 1987. 9. 77 Áttekintettük a megyei közgyűlés jegyzőkönyveit (és esetenként iratanyagát) 1770-től 1800-ig Folyamatos útjavításokról, hídjavitásokról találtunk adatokat a megye útjaira vonatkozóan. Az anyag áttekintésében Kovács Béla volt segítségemre, ezt ezúton is megköszönöm. 78 DANKÓL, 1992.35. 79 ANTALFFY Gy., 1975. 258. 80 KAMODY M.. 1985. 39. 13