Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117

József, balra Szent Antal riodácittufa szobrát helyezték el. A következő két pillérkö­tegnél is ehhez hasonlóan két szobrot találunk: balra Mária riodácittufa, jobbra Jézus fehér márvány szobra helyezkedik el. A főhajó végében, ahol a szentély kissé leszű­kült első szakasza kezdődik, a bal oldalon áll a carrarai márványból faragott szó­szék. 67 A szentély a templom hajójának járószintje fölött három lépcsőfokkal magasab­ban fekszik. Oldalait falpillérek és oszlopok tagolják, amelyeket márványutánzatú burokkal láttak el. Két oldalon stallumok, felettük jobb és bal oldalon egy-egy bronz csillár, ez alatt egy-egy carrarai márvány dombormű. A szentélynek a főhajóval érintkezésénél gerecsei vörös mészkőből és fehér, csiszolt rakacai kristályos mész­kőből készült 1968-ban a népoltár (liturgikus asztal). A zárófalnál áll a két, csiszolt siklósi mészkőből készült oszlop által közrefogott és íves baldachinnal koronázott főoltár. Az oltárasztalon levő építmény két gyertyatartójának lábazata kávébarna má­riagyűdi mészkő (csiszolt). A fölötte levő oszlopok között és fölött levő csiszolt sár­ga, barna és szürke köve, valamint a szentségház feletti kupola vöröses-sárga kőzete siklósi eredetű. A gyertyatartót és a kupolát tartó kékes-rózsaszín tömött mészkőlap Losonc bányájából került ki. Az oltár homlokzatának betétje kyrosi eredetű már­vány. Két oldalon, a carrarai márvány angyalos dombormű fölött, a széles fehéres­mélyvörös betét veronai márvány. A szentségházat is fehér carrarai márványból fa­ragták, akárcsak a felette levő kupolát tartó oszlopok lábazatát és fejezetét. 68 Ebből a kőzetből készült az oltár két oldalán álló két kerub szobra is. Az oltár két oldalán Péter és Pál apostolok gipsz szobrai állnak. A kereszt- és főhajóban 1993. május eleje óta folyik az új padlóburkolat leraká­sa. A kőzetanyag a Gerecséből származó vörös jura mészkő és világosszínű, süttői pleisztocén mészkő. A mellékhajók burkolata riodácittufából készült. A kereszt- és mellékhajókban összesen hat mellékoltárt találunk. A mellékoltá­rok építményei három, dunaalmási vörös mészkőből készült lépcsőn állnak. A bejá­rattól jobbra az első oltárképet (Kracker János Lukács: Szent István király felajánlja Máriának a koronát) felsőtárkányi mészkőből készült keret határolja. A jobb oldali mellékhajóban a Megfeszített Krisztus című oltárkép felett szintén két Casagrande márvány relief. Az oltár két oldalán embermagasságú angyalok gipsz szobrai állnak. Az oltárépítmény siklósi, az oltárasztal felsőtárkányi csiszolt mészkőből készült. A jobb oldali mellékhajó második mellékoltárán (Szent család) több a stukkódíszítés, kevés az eredeti kőzet (az oltárkép keretelése készült siklósi és tarkányi mészkőből). A hajó végében a Mária kápolna foglal helyet. A bal oldalon az első oltárt Szent László és Szűz Mária tiszteletére emelték. Felsőtárkányi mészkőből készült az oltár­asztal és a kép keretelése. Az oltár felett fehér carrarai márvány dombormű. A ke­reszthajó déli falának oltárasztala tarkányi, keretelése siklósi kőzetből áll. A balolda­li mellékhajó nyugati végében találjuk a főszékesegyház egyik védőszentjének, Szent Mihály főangyalnak szentelt carrarai márvány oltárt. Az oltárépítményt egyet­len márványtömbből faragták ki és 1849-ben állították fel. 69 67 Uo. 54. 68 Uo. 57-58. 69 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. II. 64. 135

Next

/
Thumbnails
Contents