Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5

A XVI. században a külkereskedelem északra, nyugatra, délnyugatra irányult.

63 Kialakult Erdély kereskedelmi kapcsolata is kelet és a Balkán felé. Az ország három részre szakadása, mint politikai-katonai fejlemény egyáltalán nem szakította meg az egyes országrészek közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat. A legjobb példa erre Debrecen kiugró fejlődése a három országrész határán. A XVI. század kereskedelmének, gazdasági kapcsolatainak fejlődési lehetőségeit kedvezően befolyásolta egy általános európai agrárkonjunktúra. A külkereskedelmi cikkek közül Magyarország számára különösen előnyös volt a nyugat-európai hús- és borárak radikális emelkedése. Ez több helyen elősegítette az említett monokultúrák szomszédságában fekvő komplementer termelő térségek belpiacának biztosítását (pl. kenyér- és takarmánygabonával való ellátás). Ezzel szemben a XVIXVII, század fordulójától gyökeresen ellenkező tendencia érvényesült egész Európában, de még a török birodalomban is.

64 Ennek a negatív változásnak a XVII. században a legszembeötlőbb következményei a korszak kivételesen nagy emberi és anyagi pusztításait okozó háborúk voltak. A karaván- és szekérforgalom elkerülte a megszállt területeket.

65 Az alkalmi hadikonjunktúrák csak átmenetileg és pillanatnyilag javítottak a piaci körülményeken. Ez a kereskedelmi útvonalak áthelyeződésében is megnyilvánult. Csökkent a kivitel, de a belső vásárlópiac is romlott. A mezővárosi hálózatot a XVII. századi dekonjunktúra súlyosan érintette. A német kereskedők a Habsburgoknak adott, s vissza nem fizetett kölcsönök miatt kivonultak a közép-európai gazdaságból, a helyükre sokkal kevésbé tőkeerős osztrák, főként bécsi udvari kereskedők, illetve az ország középső és keleti részein török alattvaló balkáni kereskedők léptek. Talán csak az országból északra irányuló kereskedelemben nem történt visszaesés. Végül is sem a XVI. század, sem a XVII. század útjainak minősége nem különbözött a középkori írtakétól, csak legfeljebb magasabb lett a földtöltés és emiatt a szekér mélyebbre süllyedt a sárba. A hegyes vidéken a kő csak kerékkötője lehetett a közlekedésnek, ugyanis az utak kövessége nem az építettség, hanem a természetes állapot eredménye volt. Az utazók „gonosz út"-nak nevezik gyötrelmeik színterét.

66 A szekereknek a gondozatlan utak miatt ősszel és tavasszal jobb volt toronyiránt hajtani. A téli utak sem voltak sokkal jobbak, mert ha az összevágott utak megfagytak, szintén járhatatlanok lettek.

67 A török kiűzése után királyi rendeletek írták elő a megyéknek az utak építését, karbantartását, azonban a megyék ezt a feladatukat nem vagy csak hiányosan látták el.

68 1703-11 között Rákóczi is megszervezte a postaszolgálatot, ahol a hadihelyzet megengedte, az utak javíttatására figyelmeztette a postamestereket. II. Rákóczi Ferenc postahálózata nem előzmények nélküli. I. Rákóczi György, Bethlen Gábor, Thököly Imre a közigazgatási és diplomáciai feladatok ellátására szerveztek hason63 ZIMÁNYIV., 1976. 70. 64 ZIMÁNYI V., 1985. 285-384. 65 FRISNYÁKS., 1990. 81. 66 ANTALFFY Gy., 1975. 94. 67 DANKÓ I. 1992. 27. 68 KAMODYM. 1985. 39. 12