Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117

A Lakó-völgyre nyíló mellékvölgy oldalában található az egykori püspökségi, más néven Ereszvényi vagy alsó bánya. A 40-es évek végén felhagyott bánya a falutól kb. 1 km-re É-ÉK-re helyezkedik el. Alsó-, középső-miocén riodácittufát tár fel, s bányafala 15-18 méter magas.

42 Sárgásfehér-világosszürke színű, tömött szerkezetű, rétegzetlen kőzet. Jellemzője, hogy egynemű (kevés kőzetzárványt és horzsakövei tartalmaz), s az egri tufáknál jobb szilárdsági mutatókkal rendelkezik, vakolattartóbb. Lábazati kőnek is igen időtállónak bizonyult. Ezekből a bányákból került ki például a Főszékesegyház, a Líceum és még számos más épület falazati köve és szobrászati kőanyaga. 1909-ben még működött az Ereszvényi bánya, de az 1979-es bányafelmérés már megszüntetettként jelölte ez egykori kőfejtőket. Riodácittufa (Eger) A tufaösszlet kezdő tagjai alsó-miocén, uralkodó hányada középső-miocén korszaka. Szenesedéit növényi maradványok, kőszénnyomok, homok és kavics betelepülésekjellemzők rájuk. A miocén riodácittufa összlet mindhárom szintje megtalálható a területen. A kőzetkifejlődésben több típussal jellemezhető. Az alsó rioHttufa (helvéti-ottnangien emelet „tufaösszlet és lávaár") többszáz méter vastagságban halmozódott fel. A lajosvárosi, tihaméri, kőporosi városrészekre jellemző. Részben vízi közegben rakódott le anyaga, jól mutatja ezt a tihaméri északi völgyben pincesorral feltárt tufa és tufit váltakozásából álló rétegsor. Jelentős vastagságban azonban szárazföldi lerakódású, egységes kifejlődésű, rétegzetlen. A horzsakőtartaícm igen nagy (50-65%), alapanyag-mennyisége 50-80%. Több kőzetfejlődésből áll. Ásvány-, kőzettani elemzés alapján megállapítható, hogy közel állnak a savanyú piroklasztikumokhoz (70% alatti SÍO2 tartalom jellemzi).

43 Több genetikai típusát lehet elkülöníteni. Artufa - A tihaméri bányáktól a Kőporostetőn, a Kőlyuktetőn, a belvároson át Felnémetig fordul elő. Szürkésfehér, kötött szövetű, nagy fenokristály tartalmú. Alapanyagtartalma is jelentős. Uralkodó a savanyú piagioklász, de a kvarc is szerepel kis mennyiségben. Enyhén áthalmozott ártufa - Összetételében azonos az ártufával, de változó méretű áthalmozást szenvedett. A nagyméretű horzsakövek szegélye barna, gyengén koptatott. Athalmozott horzsaköves tufa - Nagy elterjedésű kőzet változat, horzsakövei erősen kopottak. Alapanyagának mennyisége változó. Uralkodó a piagioklász, de kevés a kvarc, a biotit és az amfibol. Kőporoson, Tihaméren, Kőlyuktetőn, a belváros altalajában és a nyugati domb vonulatban található meg. BODNÁR J.-LÉNÁRD M.

: 1979. Lapszám nélkül. KLEB B., 1980. 78. - Megköszönöm dr. Kleb Bélának, a Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke vezetőjének, hogy a műszaki földtannal kapcsolatos adatok, ásványtani és kémiai elemzések eredményeit a rendelkezésemre bocsátotta. 128