Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117

Kristályos karbon mészkő Időrendi sorrendben haladva a legidősebb felhasznált kőzet (díszítő), a Szendrői-hegység északi részén, Rakacaszend környékén bukkan a felszínre. A községtől kb. 1 km-re található a mintegy 1,5 km vastagságú alsó-karbon időszaki kőzetfeltárás színhelye, amelynek anyaga a karbon meleg tengerében halmozódott fel.

14 Kitűnő minőségű, tömött szerkezetű, intrabazinális üledékes kőzet. A szürkesávos, fehér és világosszürke kristályos mészkövet „rakacai márvárty-nak is nevezik, de ezt az elnevezést a csiszolásával nyert felülete miatt kapta. A hazai mészkőtömegeket ugyanis nem érték olyan nagy nyomó- és hőhatások, amelyek a mészkő átkristályosodásához szükségesek. Ezért esetünkben kristályos mészkőről kell beszélni. Bányászata a század elején folyt elsősorban, de 1943-as munkájában Papp Ferenc említi, mint építésre alkalmas kőzetet.

15 Permi fekete mészkő A Bükk legidősebb üledékei közé tartozik ez a kőzet. Nagyvisnyó mellett a karbon időszaki rétegek az alpi orogenezis során, a fiatalabb - perm és alsó-triász - kőzetekkel együtt gyűrődtek fel. Több, mint 300 millió évvel ezelőtt a hegység mai területe lesüllyedt, s a tengeri elöntés során, évmilliók alatt halmozódott fel a kőzetanyaga. A Bükk hegységet tengeri permmészkő alkotja, amely 400-500 méteres vastagságú. Alsó része a karbon uráli emelete fölött tarka homokkövekkel, agyagpalákkal és dolomitokkal kezdődik. Ezek fölé sötét, bitumenes mészkő a dolomit fáciesbe rakódott le a felső-perm időszakában. Az öblök lezáródásával a víz oxigéntartalma csökkent és a felhalmozódó szerves anyag rothadásnak indult. Fekete színe és bitumen szaga ezt bizonyítja. A fekete mészkő 200-250 méter vastagságban borítja az alatta összepréselődött palaöszletet. Igen gazdag kövületekben, legfontosabbak a háromkaréjos ősrákok, a Trilobiták maradványai.

16 A tömött fekete színű és a fehér kalciteres mészkövet könnyű feldolgozása és szép csiszolata miatt díszítési célokra használták és használják ma is. Legszebb feltárását a Mihalovits-féle kőfejtőben láthatjuk. A bánya megnyitásának időpontja az 1893. évre vezethető vissza.

17 1943ban még működött, kőzetanyagát nagy mennyiségben szállították el.

18 Ma védett feltárás. Triász mészkövek A Bükk fő tömegét alkotó triász időszaki mészkő az új genetikai osztályozás szerint az intrabazinális üledékes kőzetek közé sorolható.

19 Tengeri üledékképződés eredményeként jött létre, s a lerakódott mészkőösszlet vastagsága 3500 m. Alsótriász képződményei: vörösszürke vagy sárgásbarna homokkő, agyagpala, oolitos mészkő és dolomit. A középső-triászt dolomit, részben szaruköves mészkő, valamint 14 PÉRÓ Cs., 1985. 33. 15 PAPP F., 1943. 40. 16 FÜKŐHL., 1983.45. 17 SCHAFAPvZIK F., 1904. 74. 18 PAPP F., 1943.40. 19 BÁLDIT., 1992. 59. 123