Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117
világos és fehér vastagpados vagy rétegzetlen mészkő, radiolarit és szürke, fekete agyagpala képviseli. A felső-triászból fehér mészkő van jelen (karni és nóri emelet). Főleg a Bükk-fennsíkot alkotja. 20 Fehér mészkő (bervaháti kifejlődés) Felnémettől északra a Berva-bércen ugyancsak korábban kami, jelenleg nórinak tartott triász időszaki mészkövet bányásznak. Ez található a Hór-völgy déli szakasza és Kacs között. A mészkőösszlet fehér, olykor sárgás vagy szürkés árnyalatú. Vastagpados, igen tömött, kagylós törésű. Fajsúlya 2,60-2,73 g/cm 3 . Jellegzetes ősmaradványai közül a Brachiopodák és a Gastropodák a legjelentősebbek. 21 A kőzet átlagos nyomószilárdsága légszáraz állapotban 150,1 MPa. A Bükk hegység délkeleti részén, Cserépfalutól 2-3 kilométerre északra található a Hór-völgyi bánya. A felhagyott kőfejtő a völgy bejáratától 400 méterre, a keleti oldalon fekszik, jelenleg védelem alatt áll. A völgyben a Wettersteini-zátonykomplexum két fáciese lett feltárva. 22 Magyarországon legtisztább mészkövet bányásszák a Berva-völgy kőfejtőjében. A Felnémettől kb. 250 méterre, északra található bánya anyaga csaknem 100%os tisztaságú CaCo 3 . Több, mint 70 éve folyik a kitermelés. 23 A Berva-tető délre néző oldalán lévő bányaudvart 380-400 méter tengerszint feletti magasságban alakítottak ki. A jelenleg működő rész az északon található, a délin a zúzó, az osztályozó és a drótkötélpálya működik. A kőzet már felső-triász korú, karni emeletbeli, fehér, olykor sárgás, esetleg szürkés színű, vastagpados, igen tömött, kagylós törésű. Nehezen faragható, de fagyálló, mészégetésre és cement gyártásra kiválóan alkalmas. 24 • Szürke mészkő („felsőtárkányi márvány") Felsőtárkány közelében a XVIII. század közepén indult meg a mészkő bányászata. Három kőfejtőt kell megemlíteni: az ún. „Márványbányát", 25 a Kőközi és Mész-völgyben fekvő kőfejtőket. A felsőtárkányi „márvány" tömött szerkezetű, sötétszürke színű kőzet, benne barna és sárga erezet. Bányászata és feldolgozása, csiszolása Itáliából hívott mesterek nyomán bontakozott ki 1750 táján. Gróf Eszterházy Károly püspök idején köz20 MOLNÁR B., 1986. 209. 21 BALOGH K.-RÓNAI A., 1965. 23. 22 CSONTOS L.. 3990. 3. 23 VIGAGy., 1990. 65 24 BODNÁR J. -LÉNÁRD M„ 1979. Lapszám nélkül. 25 A félreértések elkerülése végett a felsőtárkányi márványról cl kell mondanunk, hogy nem igazi márvány. A valódi márvány a kalciumkarbonátnak szemcsés-kristályos, csiszolható fehér vagy színes változata. A fehér márvány némiképp áttetsző, s ezért a belőle készült szobrok az élő testre emlékeztető lágy benyomást tesznek. Építészeti célokra a színes márványokat használják. Magyarország felszínén alig vannak értékes márványfélék. Ennek az a magyarázata, hogy a hazai mészkőtömegeket többnyire nem érték olyan rendkívüli nyomó- és hőhatások, amelyek a márvány kristályosodásához szükségesek. Ezért az igényes célra alkalmas márványt külföldről importáltuk. A Felsőtárkányban előforduló kis tömegű márványszerű kristályos mészkövet nevezték a múltban enyhe túlzással márványnak. Egyébként a tarkanyihoz hasonló márványszerű kristályos mészkő előfordul Észak-Magyarországon Rakacánál és a Dunántúlon Szabadbattyánnál. - CSIFFÁRY G., 1993. 50. 124
