Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44

révén. Rákóczi Zsigmondban megtalálta azt az embert, aki kitűnő gazdasági érzékkel, jó szervező tehetséggel megáldott ember volt (ő alapozta meg a Rákócziak gazdagsá­gát) 225 és tőkeerős lévén, pénzügyi szempontból mindenütt, Egerben is nagyvonalú­ságáról tett tanúbizonyságot. 226 Jellemző, hogy Felső-Magyarországnak az akkor már egyik legnagyobb szőlőbirtokosa építtette meg a saját pénzén az egri vár új serfőző házát és ez volt az egyetlen, amely a vár zsoldosainak sert gyártott. S lényegében csak addig működött, míg Rákóczi Zsigmond Eger főkapitánya volt. Utódja, Prépostvári Bálint, főkapitányságának az első telén (1591-92) még törő­dött a serfőzéssel, két közvetett adat utal erre. 227 Az 1594-95. évi szerencsésen fenn­maradt részletes várszámadásokban azonban már nyoma sincs annak, hogy a gaboná­ból sert főztek volna. 228 Rákóczi három egri éve nem volt elég hosszú idő ahhoz, hogy serkultúrát teremtsen s a hangadó egriek borimádatán, begyepesedett szemléletén változtatni tudjon, amelynek gyökerei egészen a XIII. századig nyúlnak, s befolyása itt még ma is érezhető. A heves-borsodi tájékon a déli gabonatermő és a középső szőlőtermelő zónán kí­vül, még északon is a komlóskertek kialakításához nagyszerű lehetőségek lennének. A komló és a szőlő területileg egymást kiegészíthetné. 229 S az északi részeken a serfő­zéshez megfelelőbb, tisztább vizet is nyerhetnének, mint Bőcsön a Hernád torkolatá­nál. Észak-Északkelet-Magyarország ma igazi serkultúrával még nem rendelkezik. JEGYZETEK 1. 1. Takáts, 1915. 402-421. 2. Bevilaqua-Borsody, 1931. 1 - II. Végházaink serfőzéséről: 1.481. 3. Dobrossy, 1978 - 79. 66 - 71. 4. Balassa, 1944. 88 - 90. - Paládi-Kovács, 1966. 71 - 82. 5. Komlóról: Kiss, 1954. 349. - Vajkai, 1939. 67. Serfőzésről: Dömötör, 1960. 50. 6. Az ilyen negatív állásfoglalással összevágnak az Italok címszó alatt olvasható sorok: "A falusi lakosság 1883 körül gabonából főzött sört egyáltalán nem ivott." (MNLex. II. 1979. 652.) Ezek után érthetet­len, hogy a serbíró miért kapott címszót (MNLex. IV. 487.) 7. Pataki, 1934. 28-29. - Pataki, 1972. 69.: "Egernek ekkor (1569-1587) 1100 főnyi állandó őrsége van, ebből 400 magyar." 1596-ban "Miksa főherceg a várba vezényeli az 500 főnyi magyar lovas és 500 né­met gyalog alkotta rendes őrségen kívül Ticfenbach sziléziai és vallon zsoldosait." 8. Szabó, 1977.122. 9. Részletesebben: Szabó, 1977.104 -107. 10. Lehet, hogy csak 1563-ban állomásoztak Egerben német zsoldosok; ugyanis mindkét adatunk 1563. évi: 1. 1563. május 30-án Pesti Ferenc jelentése Kassáról (OL E-21. 679. (25-27) a régi jelzete). 2. Miksa főherceg levele a Pozsonyi Kamarához 1563. június 14-én (OL E-21 573. (62-63) a régi jelzete) 11. 1563. dec. 18. Bécs. I. Ferdinánd instrukciója a Pozsonyi Kamarának Mágóchy beiktatásához: "in pra­esidio quadringentos equites et trecentos peditcs". (OL E-21.17.84.) 12. Iványi, Regeszták Nr. 387:1565. aug. 29. (Wien, Kriegsarchiv, Feldacten 1565, fasc. 8., piece 12.) 13. Iványi, Regeszták Nr. 392.1566. dcc. 18. előtt. (Wien. Hofkammerarchiv, Hungarn fasc. 14. N. 351.) 14. Iványi, Oklevelek. Nr. 76. pag. 78. (Wien, Hofkammerarchiv, Gedenkbücher, Vol. 395. pag. 28-29.) 69

Next

/
Thumbnails
Contents