Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44
pozsonyi mérő árpát és 1 pozsonyi mérő komlót kell felhasználni. 148 A pozsonyi mérő 65,53 litert jelent, 149 itt azonban alighanem a nagyszombati mérőt értették alatta. 150 Ugyanis a pozsonyi Űrmértékkel mérve 1048 liter árpából és 65,53 liter komlóból, azaz összesen 1113,5 liter száraz anyagból nyertek volna 1303,2 liter serlét, mivel akóját 54,3 literben számolhatjuk. 151 Ez azt jelentené, hogy szinte vizet nem is öntöttek a malátába, ami természetesen képtelenség. Másrészt láttuk,hogy 1579-ben 38 köböl száraz anyagból nyertek 85 akó, azaz 4615,5 liter serlét. A 4615,5 liter folyadék és 2825,68 liter száraz termény aránya 61,22 %. Ez sűrű folyadék, de még könnyen iható. A nagyszombati 31,265 literes mérővel számolva 531,505 liter száraz anyagból 1303,2 liter serital készült, s ez 40,78 %-os sűrűséget fejez ki. Egyébként ha tévednénk, segy harmadik fajta mérőt értettek volna itt a pozsonyi alatt, az arányokon ez nem változtatna: az árpa-komló aránya már 16-szoros volt. A komló arányát a kész serléhez is viszonyíthatjuk. Átszámításunk után az 1579. évi utasítás szerint 100 literes serléhez 8,104 liter komlót adtak. Dombovárott 1729ben 100 liter serléhez 6,041 liter komló került. A különbség így is szembetűnő. Végül adjuk meg kilogrammban a komló előírt adagját és ezt viszonyítsuk a seriéhez. A litert súlymértékben Bogdán István tanulmánya alapján számolhatjuk át, ahol bár csak gabonák (árpa, búza, rozs, zab) mértékviszonyaira kapunk eligazítást, de nem sokat tévedünk, ha a lazább szerkezetű darált komlót a zabhoz hasonlítjuk. Bogdán szerint egy pozsonyi mérő zab Abaújban 23,52 kg, Arad megyében 24,64 kg. 152 Az egyszerűség kedvéért 24 kg-ra kerekítünk. Ez másképpen azt jelenti, hogy 1 kiló zab (komló) megfelelője 2,73 liter. Célszerű, ha most is 100 literhez viszonyítjuk a komló kilóadagját. Erre átszámítva az alábbi eredményekhez jutunk: 1579-ben 100 liter serléhez 2,968 kg komlót adtak az előírás szerint, 1729-ben 2,21 kg-ot. Feltevésünk szerint a XVI. század végétől, illetve a harmincéves háború alatt és azt követőleg fokozatosan csökkent nálunk a komló keverési adagja. Ezt az 1729. évet megelőző és azt követő adataink alátámasztják. 1719-ben a lévai uradalomban főzetenként 25 pozsonyi mérő árpát és télen kettő, nyáron három és fél pozsonyi mérő komlót utaltak ki, s ebből 46 urna (azaz akó) sört kellett készíteni. Ugyanebben az uradalomban 1754-ben az előírás egy főzetre 18 pozsonyi mérő árpa és télen 1 pozsonyi mérő komló, nyáron 1,25 mérő komló adagját állapította meg, s ebből 31 urna (akó) serlét kellett készíteni. 153 1729-ben tehát az árpa-komló aránya télen 10,75, nyáron 6,14-szeres az árpa javára, azaz átlagosan nem sokkal rosszabb értéket kapunk a komló adagolása szempontjából mint az 1579. évi utasításban. Viszont az 1754. évi előírás kisebb adagját követeli meg, mint az 1729. évi dombóvári. Hiszen télen 18-szoros, nyáron 14,4-szeres arányokat kapunk. 100 liter serléhez 1719-ben télen 1,922 kg komlót adtak, nyáron 3,363 kg-ot, ez átlagban 2,642 kg. 1754-ben 100 liter serléhez télen 1,427 kg komlót adta, nyáron 1,784 kg-ot; átlagosan 1,605 kg-ot. A gödöllői Grassalkovich uradalomban 1770-1815 között Wellmann Imre adatai szerint 50 akó sört 35 mérő malátából és 16 font gödöllői komlóból főztek. 154 A fontot nyilván a 0,56 kg-os bécsi fonttal számolhatjuk, a mérő értéke már bizonytalanabb. 155 Pozsonyi régi mérőben az arány az árpa és a komló között 93,7-szeres. Kétségtelenebb a serié-komló arány: 100 liter serléhez 0,330 kg gödöllői komlót adtak. Ez az adag már kisebb annál a minimális mennyiségnél is, amelyet a helytartótanácsi rendelet előírt: 45 mérő árpából és 25 font komlóból 60 akó sert kell készíteni, 156 azaz 100 57
