Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44

megjelent monográfiájában ezt a passzust Kovács Sándor kéziratos (doktori) disszertációjából így idézi "a komlótermesztés első írásos bizonyítéka Mátyás király korából származik. 1484-ben Szent Donatus torony mellett 50 ablakos komló érlelte termését."

53 A szóban forgó oklevélben ez áll: "In possessionibus nostris Donath Thomya Etwenablak Komlós,"

54 Azaz három különböző falubirtokot sorol fel: Donáttornyát, Ötvenablakot és Komlóst. Közülük a legismertebb Komlós, helye azonos a mai Tótkomlóssal.

55 Donáttornya régi mezőváros Szentestől keletre.

56 Ötvenablak, ez a török hódoltság idején elpusztult falu akkor a Hunyadi-család birtoka. Arad és Csanád vármegyék határán feküdt, egyszer Aradhoz, máskor Csanád megyéhez számították.

57 A magyarországi serfőzés eddig ismert legkorábbi forrásadatai is kolostorok javadalmazásával kapcsolatosak és már a XI. századból kimutathatók.

58 Ezek azonban nem a monostoroknál, szerzetesi felügyelettel történő serfőzésre utalnak (mint sok helyen Észak-Franciaországban, Németországban)

59 hanem paraszti tevékenységre. A mi rendházaink javainak összeírásánál a kései középkorban sem találkozunk az épületek melletti komlóskertekkel vagy serházakkal. De szolgáltató népeink bizonyosan komlós sert szállítottak a monostornak - és nyilván maguk is ilyet ittak. Először is erre vallanak a monostorok gyakran igen távoli birtokain élő népek serfőző és sert fuvarozó kötelezettségei Szent Mihály és Szent Márton napokra. Például egy 1138. évi oklevél szerint a Bihar megyei Sarkadról és Kölesérről a dömösi prépostságba szállították Szent Mihály napra a sert.

60 A nyár végén a hosszú úton komló nélkül az megromlott volna. - Másszor: ezt sejtetik a Szent Márton napra előírt mennyiségi adatok is. A bakonybéli apátság kis számú szerzetesei Szent Márton napra az 1171. évi oklevél szerint csak a két Gananna faluból összesen 180 veder (hydria) sert kaptak.

61 Ezt a mennyiséget néhány nap alatt nem itták meg; jó részét tárolniuk kellett; de komló nélkül ez nem volt lehetséges. A bakonybéliek (és a többi monostorok) feltehetőleg nagyböjtre is tartogattak belőle. A ser komlózása eleinte csak vadkomlóval történhetett hazánkban. Erre mutat, hogy ez még a XIV-XVII. században is szokásban volt.

62 Sőt, szelíd komlóval felefele arányban keverten még a XVIII. században is ez a gyakorlat.

63 Komlóskertjeink a vadontermő helyek gondozásával keletkezhettek. A település közelében csak a XVI. századtól tudjuk kimutatni.

64 I. Géza 1075. évi adománylevelében a garamszentbenedeki apátság halászóhelyeit általánosságban említve komlósokról is szó van (piscationibus, Cumulonibus),

65 de ez inkább a határban lévő vadkomlósokat sejtet. A határban lévő komlós kertek (szelíd komlósok) vonatkozásában egyik legkorábbi adat az 1082. évi keltezésű és a XIII. század végénél bizonyosan nem fiatalabb hamisítványban

66 olvasható. A veszprémi egyház Tolna megyei birtokán Berchen prédiumban két királyi négyszögöl szántóföld, négy rét mellett három komlóskertről is megemlékeztek: "trés ortos ciimulomm."

61 - Helytörténeti összefüggései miatt különösen jelentős IV. Béla 1262. évi adománylevele, amely 1275. évi átiratban maradt ránk. Ebben Hermanus comes fia Péter comes esztergomi polgár kérésére történt

68 Dag falu privilegiális oklevelének a megerősítése, amely a falu határainak a bejárását is tartalmazza: ...exinde autem transit viam, qua itiir Budám et supra ortos cumulorum, qui vocantur Cumlofeu et sub vineis desertis in latere ascendit"...

69 Péter comes esztergomi lakosnak tehát az Esztergom megyei Dag faluban komlóskertjei voltak a XIII. század második harmadában. Ezt a körülményt méltán hang50