Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban • 5

pítható meg, hogy ténylegesen angyal vagy férfi alakja van-e a képen. Arra gondolhatunk, hogy kettős jelképet tükröz a pecsét: Szent János másik szimbolikus ábrázolása a fiatal férfi. A pecsét körirata: S. CAPITULI AGRIEN. ECCLESIE S. JOHANNIS.

253 Az 1280-as években tűnik fel az oklevelek megerősítési záradékában a " sigilli nostri post plagam Tartarorum secundo renovati munimine roboratas" formula, s a pecsét képe is megváltozik ekkor: a kiterjesztett szárnyú sas balra néz, karmai között iratszalagon a S. JOHANNES felirat olvasható. A körirat: S. CAPITULI AGRIEN ECCLESIE POST PLAGAM.

254 Ez a második megújítás kapcsolatban állhat azzal a ténnyel, hogy 1271-ben Sybin fia Sámuel elpusztította a káptalani levéltárat.

255 Mivel a hiteleshelyek pecsét nélkül szinte nem létezhettek, érthető, hogy bármiféle rongálódás esetén új pecsétnyomót készíttettek.

256 A királyi mandátumokra küldött relatiok zárópecséttel voltak ellátva. Az oklevelet úgy hajtották össze, hogy az egymásra feküdt részeket bemetszették, a metszésekbe pergamen csíkot fűztek és a kivezetett csíkokat pecsételték le a zárópecséttel, amely összefogta az oklevelet. Mivel az ilyen okleveleket csak úgy lehetett elolvasni, ha a pecsétet feltörték vagy ha a csíkokat elvágták, a zárópecsét képét nem tudtam rekonstruálni. Egy esetben azonban a pecsét nagyobbik része sértetlen maradt és homályosan kivehető, hogy a pecsétkép nem a sast, hanem inkább emberi alakot ábrázol.

257 Elképzelhető, hogy ebben az esetben valamelyik klerikus pecsétjét használhatták, de nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy a káptalannak ezen a pecsétjén Szent János emberfejes szimbóluma lehetett. Egy esetben Leustachius újvári főesperes 1250-ben oklevelet adott ki a saját nevében, amiről 1483. november 4-én kelt Mátyás-oklevél azt mondja, hogy n

...sub sigjillo eisdem capituli."

258 E szerint az újvári főesperes vagy nem tartotta magánál a pecsétjét, vagy nem is volt neki ilyen. Belső ismertetőjelek Az egri káptalan okleveleire is időtálló Szentpétery Imre megállapítása, hogy a szervezett oklevélkiadásnál a körülmények és a tények megszövegezésénél állandó kifejezésmódok, formulák jöttek használatba. Ezeket a formulákat hasonló ügyeknél egyformán vagy csak igen kis eltérésekkel alkalmazták.

259 Véleménye szerint minél fejlettebb volt az okleveles gyakorlat és minél több oklevelet ad ki a testület, annál szabályosabbak az általa kibocsátott okleveleknek a formulái.

260 A ránk maradt adatok a fenti megállapítás szellemében azt ugyan nem teszik lehetővé, hogy pontosan meghatározzuk az egri káptalani oklevélkiadás kezdetét, de a formulák elemzése segítséget ad a hiteleshely oklevélírási tevékenységének szakaszokra osztásához. Természetesen nem kerülheti el a figyelmünket az a tény, hogy csak töredékes anyaggal dolgozhattunk, melynek elemzésekor igen óvatosan kell eljárnunk. Az egri káptalan legkorábbi oklevele a kutatás mai állása szerint egy 1205-re datált kiadvány.

261 Ez egy Gerson nádor által kiadott, 1155-ben kelt oklevelet tartalmaz, amely két, Ürs nembéli osztályáról rendelkezik.

262 Számunkra azonban ez az oklevél 28