Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban • 5
teljesen érdektelen: Karácsonyi János egyértelműen állást foglalt az oklevél hamissága mellett. 263 Az oklevélkiadás első szakasza Ha az oklevélkiadási tevékenység első szakaszát akarjuk meghatározni, igen nehéz helyzetbe kerül a kutató, hiszen az első oklevelet 1227-ből csak átiratban ismerjük, míg az eddig ismert legelső eredeti kiadvány meglehetősen kései: 1230-ból maradt ránk. 264 A hiteleshelyekkel foglalkozó szakirodalom és az analóg példák segítségével azonban hozzávetőlegesen megállapítható ennek a kezdeti szakasznak az időtartama. 265 A legnagyobb magyar káptalanok és konventek a XIII. század elején már hiteleshelyi jelleggel adnak ki oklevelet, pristaldussal vagy anélkül, részint bevallásokról, részint istenítéletekről. 266 A század elejére a jogügyleteknek poroszlókkal történő bizonyítása mellett feltűnik, majd később a poroszlót ki is szorítja az egyházi testületek írásbeli bizonyossága. A Váradi Regestrum adatai szerint 1219-ben két ügyben is az egri káptalan a színhelye bizonyos összegek kifizetésének, ami ha közvetve is de bizonyíték lehet valamilyen oklevélkiadói tevékenység meglétére, hiszen feltehető, hogy a pénz kifizetése után igazolásul írásba foglalhatták az ügyet. 267 Az 1230. évi oklevél formulás részei egy, már régebben használatos formára utalnak, és egyben közvetett bizonyítékul szolgálnak arra is, hogy Egerben már évekkel 1230 előtt megindulhatott a hiteleshelyi tevékenység. 268 Ekkorra már az egri káptalan "hitelessége" is elterjedt, természetesen a több egyházi testület "megbízhatóságával" együtt, melynek törvénybe foglalt következménye az 1231. évi törvény 21. cikkelyének határozata volt. Egy, már gyakorlott, több oklevelet kiállító írószerv terméke a fent említett oklevél. Az országban a XIII. század elején meginduló hiteleshelyi jellegű oklevelek kiadása, a Váradi Regestrumban megszabott fizetési hely, valamint az eddig ismert legelső eredeti oklevél diplomatikai részei talán megengedik azt feltételezést, hogy az egri káptalan hiteleshelyi tevékenységének megindulása és az ügyek oklevélbe foglalásának első szakaszát az 1210-es és 1220-as évek fordulója körüli időre tegyük. Az oklevélkiadás második szakasza Litterae fassionales Az 1230-tól 1262-ig tartó szakasz fassionalis okleveleinek formulás részei már magukban hordják a később általánossá váló formulák alapelemeit. Az oklevelek adresse-szel kezdődnek, amely megelőzi az intitulatiot. 269 (Arenga a már említetten kívül csak 1291-ben található egy privilegiális oklevél elején. 270 ) A salutatio igen változatos, hasonlóan a promulgatiohoz. 271 Legnagyobb azonosság a narratiot bevezető résznél található. 272 Bevezető sorai után következik az ügy leírása és a dispositio, 29