Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban • 5

fekszik. Ellenkező előjellel, de ugyanez a jelenség tűnik elő a Gömörrel határos vidéken is: Az egri káptalan több esetben járt el ott. A káptalan illetékességi-joghatósági területe az egyházmegyére terjed ki, az egyházmegyével határos területeken átfedések vannak mindkét oldaról. A mandátumok túlnyomó többsége az egyházmegye területén belülre szól: tehát ha nem is volt törvénnyel szabályozva, az évek folyamán kialakuló gyakorlat következtében az egri káptalan elsősorban olyan ügyekben járt el, amelyek elvégzésére nem kellett elhagyniuk egyházmegyéj ükét. Az oklevelek külső és belső ismérvei Külső ismertetőjelek Korszakunkban az egri káptalan okleveleit még pergamenre írták. A mindkét oldalán kidolgozott hártyát általában téglalap alakúra vágták a szöveg nagyságának megfelelően és fekete tintával írtak rá. Az oklevelek hátoldalain olvasható jegyzetek pontos keltezésí idejét nem lehet megállapítani. A mintegy 113 eredeti oklevél írása a karoling minuscula cursiv formája felé hajló. Magát az írást két okból nem elemzem. A 113 oklevélből csak 73 található a Diplomatikai Levéltárban, 16 pedig a Heves Megyei Levéltárban. így tehát az írókezeket nem lehet összehasonlítani, és mivel egy-egy évből amúgy is csak nagyon kevés oklevél elemezhető, arra sem vállalkozhattam, hogy olyan írókezeket keressek, akik több éven át írtak. Sajnos, ugyanez mondható el a püspöki oklevelekről is, és így nem lehet eldönteni, hogy a káptalan tagjai közül valaki részt vett-e a püspöki oklevélkiadásban, vagy külön kancelláriája volt az egri püspököknek.

246 Az oklevelek kezdőbetűjét többször díszítik, de néha ez az iniciálé el is marad.

247 A megerősítés egyik módja a chirographum volt. Általában az ábécé első három betűjét használták, néha azonban az első hat betűt is.

248 Több esetben együtt van a chirographum és a pecsét, hiszen ennek ereje mindig fontosabb volt amazénál.

249 A külső ismertetőjelek közül a legfontosabb a pecsét. Az egri káptalan a fassionalis okleveleknél függőpecsétet használt. Az oklevél felhajtott plicaturájába két-két vízszintes hasítékot vágtak és ide fűzték be a sodratot. A selyemzsinór színei nagyon eltérőek; általában két-három színt használtak.

250 Rendszerességet a sodrat színeinek használatában nem lehet felfedezni. 1301-ig a káptalannak háromféle függőpecsétjét ismerjük. Mindegyik cipóforma, sárgás viaszból kézzel formált, pecsétfészket nem képeztek ki, a typariumot a pecséttestbe nyomták bele.

251 Az 1234-ből származó pecséten az egri egyház védőszentjének, Szent János evangélistának jelképe, a kiterjesztett szárnyú sas látható. A körirat: JOHANNES + EVANGÉLISTA.

252 A káptalan pecsételője feltehetően a tatárjárás alatt elveszett. Az új pecsétképen a kitárt szárnyú, jobbra néző sas bal karmai között könyvet, jobb karmai között kör alakú mezőben egy angyal(?) képét tartja. A pecsétképek kopottsága miatt nehezen álla27