Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban • 5
1246-1247 Demetrius 179 1246-1249 Laurentius 180 1247 Edus 181 1251 Nicolaus 182 1270 Johannes 183 1275 Petrus 184 1276 Ladislaus 185 1291 Simon 186 A XIII. századi Magyarország műveltségi képéhez adatokkal szolgálhat egy-egy káptalan vagy konvent személyzetének vizsgálata. Jártak-e iskolába vagy látogatták-e valamelyik egyetemet? Bónis György szerint III. Béla kezdeményezésére kezdett a királyi kancellária önállósulni és IV. Béla idején öltött hivatali jelleget. 187 Emellett az országos méltóságok szolgálatában és a hiteleshelyi irodákban is működött egy korszerűen művelt írástudó klerikus-réteg. 188 A XIII. századi Magyarországon már léteztek a káptalani iskolák. Békefi Rémig felvázolta ezeknek a fejlődését, de ezek az iskolák a korai szakaszban csak az utánpótlást biztosító fiataloknak adtak képesítést, és nem a már felszentelt egyháziaknak. 189 A III. és a IV. Lateráni Zsinat határozataiként 1179-ben a káptalanoknak javadalmat kellett biztosítani az oktatóknak, majd 1215-ben a püspöki székhelyeknek egy, a grammatikában jártas személyt kellett alkalmazni az oktatásban. 190 Hogy az Árpádok korában létezett ilyen iskola, arra a legjobb példa a veszprémi scola esete, amelyet a Csák nembéli Péter nádor 1276-ban felgyújtatott, majd a hatalmaskodásnak kárpótlásául IV. László király vámot adományozott a püspökségnek. 191 A budai káptalan egy 1275. évi oklevelében is utalást találunk a káptalani iskola meglétére. Az oklevél corroboratios részében a következő áll: "dátum per manus magistri Ambrosy scolastici Budensi". 192 Bónis - az 1279-ben hazánkba küldött Fülöp fermói püspök zsinati határozataiból, amelyek szerint a főespereseknek már eleve rendelkezniük kellett a házassági ügyek elbírálásához megfelelő jogi ismerettel, vagy legalább három esztendeig kánonjogot kellett tanulniuk - azt a következtetést vonta le, hogy ennek a magisteri címmel rendelkező rétegnek a tagjai vagy külföldön, vagy "párizsi mintára" (prout Parisüs in Francia) működő káptalani iskolákban szerezték meg artes-képesítésüket. 193 Egyetlen támpontunk lehet annak a megállapítására, hogy kik voltak azok a klerikusok, akik valaha tanultak: a magisteri cím értelmezése. (Természetesen ha valamelyik egyetemi anyakönyvben szerepel a klerikus neve, az egyértelműbbé teszi a helyzetet.) A magyar történettudományban három fő irányzat alakult ki a magister szó magyarázására. 194 Mályusz Elemér a magisteri címet egyben iskolai végzettségnek is tekintik, Mezey László szerint a XIII. századi magyar magisterek túlnyomó többsége egyetemi végzettség nélkül viselte a címet. Mezey más úton keresi a megoldást. Szerinte a szó többféle jelentésváltozata közül azt kell használni, "...amelyik a szóhasználatot világossá tévő adatszerű összefüggésbe beleillik." 195 Bónis átmeneti megoldása a következő: "képzettségére, a sokáig tanító-funkcióra utaló, később hivatali címzéssé váló 21
