Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Pétervására jogéletéből • 64

dolgot kell visszaszolgáltatnia. A dologkölcsönt a pétervásári ember szívességből adja, azért kamatot sohasem kér. A biztosítási ügyletek megkötésére könnyen rávehető a pétervásári ember. Különösen tűzbiztosításra lehet rábeszélni, ,,hamar kötélnek áll". A baj rendszerint csak akkor kezdődik, ha a biztosítási díjat kérik tőle. Az első, vagy második díjrészlet fizetésénél perre kerül az ügy, mert a pétervásári ember nem akar fizetni. ,,A szép szó levette lábáról", de utána arra a megfontolásra jutott, hogy neki nem kell tűzbiztosítás, nem fizet. Jellemző a pétervásári ember bizalmatlanságára az, hogy ha a kötelemben több adós és egy hitelező szerepel, akkor a hitelező rendszerint az egyetemlegességet köti ki, hogy ezáltal jobban biztosítsa követelését. Mindegyik adóstárs az egész tartozásnak kötelezettje, amíg a kötelezettséget nem teljesítették egészen. Az osztott kötelem csak jóbarátok, régi ismerősök között szerepel, mert itt teljes a bizalom; a hitelező tudja, hogy bár mindegyik kötelezett, az egész tartozásnak csak a reá eső részét köteles szolgáltatni, egyik sem felel a másikért, mégis meg fogja kapni az egész követelését, mert ,,becsületes emberekkel áll szemben". Ha a pétervásári gazdák ,,cselédet" fogadnak, aki a gulyát, kondát őrzi, vagy mezőőrt, aki a terményekre vigyáz, pontosan kiadják a megállapított termény bért; alig találkozunk olyannal, aki a cselédnek nem fizet. Ha terményük nincs, pénzben fizetnek. A cselédembert szegény zsellérnek tartják, aki egész évben szolgálatot teljesít nekik, tehát kijár a bére. A pétervásári ember azt az ügyvédet szereti, aki igényeiben mérsékletes. A megbízás felvételekor előre nem fizet, mert eredményt vár, és ehhez fogja mérni az ügyvédi honoráriumot is. Nehéz a pétervásáriaktól az ügyvédi költséget megkapni, sokszor még a készkiadásra is. Ahhoz, hogy egy ügyvédhez ragaszkodjon a pétervásári ügyfél, az szükséges, hogy a megállapított költségekből is engedjen jelentős összeget. Biztatja az ügyvédet, hogy ez esetben máskor is felkeresi ügyes-bajos dolgaival, mert ,,az ilyen emberre szükség van". Családjogi kérdések® Párválasztásnál legfontosabb szempontok a vagyoni helyzet és a becsület. Ha a népi felfogás szerint e két lényeges feltétel egyike is hiányzik, a szülők nem egyeznek bele a házasságba, és ha az a szülők akarata ellenére mégi létrejönne, csak hosszú évek után tudnak belenyugodni, de elfelejteni soha sem fogják gyermekük „félrelépését". A rangon alul kötött házasságért már nem jár megszólás, de egy-két évtizeddel ezelőtt még súlyos következményei voltak. B. S.-né beszéli, hogy az egyik módosabb gazda fia szegény cigányleánynak udvarolt, és ezt a fiú nővérei nem nézték jó szemmel; szerették volna a készülő házasságot minden eszközzel meghiúsítani. A fiú két nővére megleste a cigánylányt és vasárnap délután nyilvános botrány közben megverték. Az eset után azzal védekeztek, hogy „mindenki nősüljön a maga fajtájából, cigánylány, különösen, ha szegény, menjen férjhez cigányhoz, ne csúfítsa el az ő családjukat". A fiú jövendőbelijét ma már egyedül, sokszor a szülők előzetes meghallgatása nélkül választja ki. Régente a szülők jelölték ki gyermekük leendő feleségét, rendszerint még kisgyermek korában. Hallottunk olyan megtörtént esetről is, amikor a vőlegényjelölt csak az eljegyzés napján, vagy közvetlenül előtte ismerte meg személyesen menyasszonyát. Ma az eljegyzést udvarolgatas előzi meg, de ezt a fiatalok egyelőre igyekeznek titokban tartani, és szüleiknek 71