Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Pétervására jogéletéből • 64

Pétervására jogéletéből Pétervására — vagy mint helyben becézik; Péterke — a 13. század elején lép elénk a történelemből. Ekkor az Ákos nembeli Ernye bán birtoka, akitől fia István nádor örökli. Az Árpádház utolsó ,,aranyágacskájá"-hoz hű Ákos nembeliek a következő generációban elveszítik birtokaikat, s az új király Károly Róbert — Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adja a falut. Több uralom-változás (Pálóczyak, Perényiek, Mágócsyak) után a népes — olykor mezővárosnak titulált — helység rokoni adomány útján 1586-ban sövényházi Móricz Balázshoz kerül, s miután Móricz Márton leányát, Borbálát Keglevich Miklós diósgyőri, majd ónodi kapitány nőül vette, Pétervásárát a Keglevichek hozományul kapták. 1682-ben a birtokbaiktatás is megtörtént az akkor már báró Keglevich Miklós számára.

1 A középkorban népes község lakosainak száma 1720-ban a török háborúk után csak 150-re volt tehető, az ezt követő gyors benépesítés után 1786-ban már 1097, 1806-ban 1312, 1830-ban 1503, 1840-ben 1703 s az 1849-es visszaesés (1284) után 1890-re éri el ismét 1742 lélekszámmal az előbbi szintet. Ettől kezdve állandó a gyarapodás: 1910-ben 2050, 1920-ban 2107, 1930-ban 2464, 1941-ben 2443 s végül 1946-ban 2630.

2 Ekkor történt, hogy az egri jogakadémia vezetésem alatt álló Szociográfiai Intézetének munkaközössége helyszíni tanulmányokat folytatott Pétervásárán, s az 1947—1948-ban folyó helyszíni vizsgálatok eredményei nyomán egy szociális monográfiát kívántunk közreadni. A munkaközösségben részt vettek Soós Imre dr. levéltári igazgató (községtörténet), Kálmán Béla egyetemi docens, később debreceni professzor (földrajzi nevek), Varsányi László tanítóképző intézeti tanár, népzenekutató (zenei élet), Bakonyi Ferenc pszichológus tanár (emberi magatartások Pétervásárán), Hamza Tibor festőművész, rajztanár, (Pétervására művészeti emlékei). Ringelhann Béla orvos, később egyetemi tanár, (Pétervására orvosi szemmel), Asztalos Márton szociális felügyelő (Népjóléti Minisztérium, A község népessége), Nacsády József miniszteri osztálytanácsos, (Szövetkezeti Minisztérium, Á község mezőgazdasága), Urbán Miklós jogakadémiai adjunktus (egyéb gazdaság tényezők: ipar-kereskedelem). További tervekben Malán Mihály antropológus egyetemi tanár útján a pétervásári embert, Kovács László néprajzkutató tanár útján a pétervásári ember életköreit (szellemi néprajzát), Máday Lajos Központi Statisztikai Hivatal miniszteri titkárral a politikai közvélemény alakulását, Ösy József jogakadémiai professzorral az agrárszociális helyzetet és a szövetkezeti életet, Perbíró József jogakadémiai professzorral a gazdálkodás vizsgálatát, Lovász Jánossal a Keleteurópai Intézet közigazgatási osztályának akkori vezetőjével, később hites könyvvizsgálóval a község fejlesztésének kérdését kívántuk kibontani. Magam a közösségi életet és Tóth Zoltán György jogakadémiai tanársegéd anyaggyűj64