Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Bohony Nándor: Földművelés és állattartás Egerben és az Eger-völgy falvaiban az 1828. évi országos összeírás tükrében • 42

és Nagytályán 20—20, Szarvaskőn 14, Felsőtárkányban pedig csak 12 krajcárban határozták meg. A tehéntartásból származó össztermelési érték így Füzesabonyban 312,4; Felsőtárkányban 287,3, Felnémeten 270, Makiáron 268,66, Nagytályán 164,60, Szarvaskőn pedig csupán 35 forint volt. Egy tehén téli takarmányozása (hyemalis intertentio) ezzel szemben Felnémeten, Felsőtárkányban 4,8—4,8, a többi helységben pedig 4 forint volt. A takarmányozási költségeket a fent kimutatott termelési értékből levonva azt kapjuk, hogy a tehéntartás Felsőtárkányban 124,1, Füzesabonyban 48,4, Felnémeten 30, Makiáron 20,66, Nagytályán 12,6 Szarvaskőn pedig csak 11 forintot eredményezett. Az 1 tehén után keletkező tiszta haszon így 0,33 és 3,65 forint között változott, vagyis jócskán elmaradt az Egerben kimutatott 9,41 forintos értéktől. A tetemes eltérés okait kutatva ismét csak arra kell utalnunk, hogy a tehéntartás költségeit, illetve az ebből származó termelési értéket helységenként más és más összegben határozták meg az összeírok. A mezőgazdasági termelésből így minden egybevéve 34 531,07 forint tiszta jövedelem származott. E tekintélyes summa csaknem felét Egerben, illetve a város körül elterülő pusztákon és promontorokon, közel egynegyedét pedig Makiáron állították elő. A fennmaradó öt faluban a tiszta jövedelemnek csak 29,2 %-át termelték meg. Az állattartásból származó jövedelem tehát nem módosította lényegesen a képet. A mezőgazdaságból származó tiszta jövedelem helységenkénti megoszlását itt következő kördiagrammunk segítségével igyekszünk szemléletesebbé tenni: 47,2 Eger Maklár 10,3 jj|fi=jj % :

üzesabon y Felnémet 7 23,6 35 Felsátárkány Nagytátya Szarvaskő A mezőgazdaságból származó tiszta jövedelem helységenkénti megoszlása Kördiagramunkhoz két dolgot fűzhetünk hozzá. 1. Világos, hogy a megművelt terület nagysága és a tiszta jövedelem mértéke közt nem állapítható meg közvetlen összefüggés. Eger és Maklár adózói a mezőgazdaságilag művelt területnek csupán 42,2 %-át birtokolták, szemben a többi 5 helység 57,6 %kitevő területállományával. 2. A tiszta jövedelmet tehát alapvetően a termesztett növények piaci ára, a gazdálkodás intenzitása, illetve a ráfordítási költségek határozták meg, amihez képest csak másodlagos szerepe volt a művelés alá vett földek kiterjedésének. 58