Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Bohony Nándor: Földművelés és állattartás Egerben és az Eger-völgy falvaiban az 1828. évi országos összeírás tükrében • 42

A fentiek jobb megértése céljából közelebbről is szemügyre vettük és ábrázoltuk is, hogy milyen tételekből tevődött össze a tiszta haszon. % írét 56,6 • • • • • • • • • • • • • • • • szanto 38,2 szőlő 3,8 tehéntartás 1,4 Az Egerben előállított mezőgazdasági tiszta jövedelem összetétele szolé 78,3 tehéntartás 15,2 15,2 /o • • • • • • • • • • • • • • • • rét 3,7 • szántó 2,3 kert 0,5 A többi helységben előállított mezőgazdasági jövedelem összetétele Egerben, illetőleg a város körüli pusztákon és promontorokon a túlnyomó részt, azaz 78,3 %-ot a szőlők hozták, 15,2 % származott a tehéntartásból, 6,5 % a subvinetum hozadéka volt. A völgy többi helységében ezzel szemben a tiszta haszon 56,6 %-át a kaszálókon, 38,2 %-át a szántóken állították elő. A szőlőművelés és tehéntartás pedig csak 3,8, illetve 1,4 %-kal volt képviselve. A legnagyobb jövedelmet Egerben a szőlők, a többi helységben pedig a rétek alkották. Nem véletlen, hogy az 1 hektárra eső tiszta jövedelem is Egerben