Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)
TANULMÁNYOK - Dr. Bohony Nándor: Földművelés és állattartás Egerben és az Eger-völgy falvaiban az 1828. évi országos összeírás tükrében • 42
A rétek egészén 1 hektáron előállítható tiszta jövedelem Ft % F Felnémet 1 382,93 13,4 9,38 Felsőtárkány 1 003,31 9,7 8,68 Füzesabo y 1 481,78 14,4 6,44 Maklár 5 905,01 57,3 11,21 Nagytálya 326,70 3,2 3,01 Szarvaskő 213,60 2,0 5,02 Összesen: 10 313,33 100,0 8,81 A rétekből származó tiszta jövedelem adataink szerint így Makiáron volt a legmagasabb, ezután Füzesabony következett, Felnémet pedig csak a harmadik helyet foglalta el. A fent kimutatott értékeket azonban aligha fogadhatjuk el és aligha tarthatjuk hitelesnek. Elsősorban is azért nem, mert — mint mondtuk — a vonatkozó utasítások szellemében eljáró összeírok nem a valóságos viszonyokból indultak ki, vagyis nem azt vették figyelembe, hogy e rétekről mennyi széna és sarjú lenne betakarítható, hanem azt becsülték meg, hogy a rétföldeken mennyi gabona lenne előállítható. így fordulhatott elő, hogy az elsőosztályú haszálókkal rendelkező Felnémeten alacsonyabb tiszta jövedelmet mutattak ki az összeírok, mint pl. Makiáron, ahol csak másodosztályú rétek voltak. Mindezek ismeretében forrásunk sajnálatos fogyatékosságakánt kell leszögeznünk, hogy a vizsgált összeírás a rétgazdálkodás egykorú viszonyainak felderítésére teljességgel alkalmatlan. Summázva az eddigieket, azt állapíthatjuk meg, hogy a növénytermelésből (szántóföld, szőlő, rétek) összesen 91 003,16 forint össztermelési érték származott. Ebből, mint tiszta jövedelem 31 802,71 forint (az össztermelési érték 34,94 %-a) ütötte a termelők markát. E tiszta jövedelem helységek szerint így oszlott meg: 1. Eger 13 830,30 Ft 43,48 % 2. Felnémet 2 540,59 Ft 7,98 % 3. Felsőtárkány 2 304,56 Ft 7,24 % 4. Füzesabony 3 508,24 Ft 11,03 % 5. Maklár 8 117,39 Ft 25,52 % 6. Nagytálya 1 180,63 Ft 3,71 % 7. Szarvaskő 321,00 Ft 1,04 % Összesen: 31 802,71 Ft 100,00 % Első tekintetre világos, hogy a tiszta jövedelem közel felét Egerben állították elő. Jelentősebb részesedése a tiszta jövedelemből még Makiárnak volt, melyre kerek számban 25 % esett. Elgondolkoztató viszont, hogy a kiemelkedő helyet elfoglaló Füzesabony csak 11 %-kal részesedik a tiszta jövedelemből. Ez utóbbira azzal adhatunk magyarázatot, hogy Füzesabonyban nem volt szőlő, és a szemtermelésből teljességgel hiányzott a jó jövedelmet biztosító kétszeres (mixtúra). Eger és az érseki falvak népe — az összeírás szerint — ökröt, tehenet, lovat, juhot és sertést tartott. Az egri magisztrátus 1829. évi jelentésében még a külvárosban lakó gazdák szamarairól olvashatunk 28 . 55
