Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Bohony Nándor: Földművelés és állattartás Egerben és az Eger-völgy falvaiban az 1828. évi országos összeírás tükrében • 42

A legmagasabb költségeket Füzesabonyban, a legkisebbet pedig Felsőtárkányban jegyezték fel, s ez két okból is meglepő. Egyrészt azért, mert bár az összeírok minden esetben ugyanazon munkák (trágyázás, négyszeri szántás, vetés és boronálás) díját vették figyelembe, a 600 négyszögölre eső termelési költséget mégis igen eltérő összegekben határozták meg. (így a 600 négyszögölre eső ráfordítás Füzesabonyban 66,5, Makiáron 64, Nagytályán 63, Felnémeten 49,8, Felsőtárkányban 48,5, Szarvaskőn pedig ugyancsak 48,5 krjacárt tett ki.) Másrészt eléggé érthetetlen, hogy miért volt nagyobb a termelési költség a déli helységekben, mint a jóval kedvezőtlenebb adottságú északi településeken. Az előállított termelési értékből azonban nemcsak a termelési költségeket kell levonnunk, hanem csakúgy, mint más alkalommal tettük,

18 a szolgáltatások, valamint a vetőmag pénzben kifejezett összegét is. A gabonatermés kilenced és tized szolgáltatásnak volt alávetve (noná et decima in natura praestare solita), ami az össztermelési érték 10—10, összesen tehát 20 %-át vitte el, és további 20 %-os levofmst jelentett a vetőmag értéke is. A szükséges számításokat elvégezve, az egyes helységekben előállított tiszta hasznot a következőkben határozhatjuk meg: a szántók egészére jutó tiszta haszonaz 1 hektárra Ft % Ft Felnémet 924,70 13,3 4,75 Felsőtárkány 1101,01 15,7 4,73 Füzesabony 2026,46 29,1 2,39 Maklár 2136,09 30,7 4,49 Nagytálya 664,84 9,6 3,93 Szarvaskő 107,40 1,6 2,17 Összesen: 6960,50 100,0 3,42 A szántókból eredő tiszta haszon tehát Makiáron volt a legmagasabb, utána Füzesabony, Felsőtárkány, Felnémet és Nagytálya következett, míg végül Szarvaskő zárta a sort. A hektáronkénti tiszta jövedelem 4,75 és 2,17 forint között változott, átlagosan tehát 3,42 forintot tett ki. Jóllehet a fenti adatok agrárgazdaságtani szempontból helytállónak látszanak, a hektáronkénti tiszta haszon a valóságban mégis magasabb lehetett, minthogy a termelési költségek, mint ezt már többször is hangsúlyoztuk, készpénz-kiadás formájában általában nem jelentkeztek, és így azzal, ami a földesúr és a pap kielégítése, valamint a vetőmag tartalékba helyezése után megmaradt, tulajdonképpen bizonyos határok között (értsd: állami és megyei adók lerovása) szabadon rendelkezhettek. Ez pedig pénzben kifejezve Füzesabonyban 6754,61, Makiáron 4433,33, Felsőtárkányban 1791,82, Felnémeten 1666,11, Nagytályán 1487,35, Szarvaskőn pedig 292,91 forint volt. A fenti összegeket konkrét termékre váltva át, az alábbi eredményeket kapjuk: 50