Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Bohony Nándor: Földművelés és állattartás Egerben és az Eger-völgy falvaiban az 1828. évi országos összeírás tükrében • 42

Míg a völgy falvaiban a mezőgazdaságilag művelt területek szántóként való hasznosítása a fentiek szerint szabály, addig Egerben az kivétel. A szántók aránya ui. a falvakban mindenütt meghaladja a 60 %-ot, sőt Füzesabonyban a 85 %-ot is eléri, addig Egerben csak 8,87 %, s ez is csak az úgynevezett Btibvinetumban, a szőlőaljában létezik. Megjegyzendőnek tartjuk még, hogy az 1 kat. hold alatti gazdaságokból, tehát esetünkben a gazdaságok 58,8 %-ából teljesen hiányoznak a szántók. Szántókat csupán az 1 kat. holdnál nagyobb gazdaságokban, tehát a vizsgált területen a gazdaságok 41,2 %-ában találni. Mindezek alapján azt mondhatni, hogy a szántó a colonus-gazdaságok jellegzetes művelési ága.

12 1144,61 hektáron szőlő díszlett. A legnagyobb szőlőtermelő Eger volt, s azt lehet mondani, hogy a földművelés itt a szőlőműveléssel jelentett egyet. Mint egri specialitsáról itt kell megemlékeznünk az előbb már érintett subvinetumról, az ún. szőlőaljáról. Szőlőaljának a szőlőföld alsó vagy felső, a szekérúthoz legközelebb eső ré«zét nevezték. Ezeket az aljterületeket, ahogy már történt rá utalás, szántóként, kert- és rétként hasznosították. Eger után a legnagyobb szőlőtermelő Felnémet volt, azután Nagytálya, Maklár és Felsőtárkány következett. Szarvaskőn és Füzesabonyban egyáltalán nem termeltek szőlőt. A szőlőföldek helységenkénti megoszlása az alábbi volt: 1. Eger 1023,99 hektár 82,00 % 2. Felnémet 42,36 hektár 8,84 % 3. Felsőtárkány 14,90 hektár 3,09 % 4. Maklár 31,32 hektár 3,03 % 5. Nagytálya 32,04 hektár 7,95 % Itt kell kiemelnünk, hogy a szőlő jellegzetesen az 1 kat. hold alatti törpegazdaságok művelési ága volt, sőt azt lehet mondani, hogy ezekben a gazdaságokban kifejezetten szőlőt termeltek. Az adózók kezén levő terület 20,03 %-a, azaz 1030,79 hektár rét volt. A rétek helységenkénti kiterjedését itt adott összegzésünk szemlélteti: 1. Eger 84,20 hektár 8,22 % 2. Felnémet 147,32 hektár 30,76 % 3. Felsőtárkány 115,33 hektár 23,97 % 4. Füzesabony 230,09 hektár 13,28 % 5. Maklár 302,90 hektár 29,37 % 6. Nagytálya 108,47 hektár 26,94 % 7. Szarvaskő 42,48 hektár 36,42 % Ezúttal is látnivaló, hogy az egriek gazdaságaiban a szántóhoz hasonlóan, úgyszólván elhanyagolható mennyiséget jelentettek a rétek, ami a városban uralkodó, ekkor már nagy múltra tekintő szőlőmonokultúrára figyelemmel teljesen érthető. Ezzel szemben a mezővárosi jogállást élvező Makiáron és a völgy érseki falvaiban általában az adóköteles területek egynegyede körül mozog. A rétek kapcsán is azt állapíthatjuk meg, hogy ezek a colonusgazdaságoknak alkották jellegzetes tartozékát. A szántók művelési rendszere, határhasználat formája — Eger és a környéken elterülő puszták kivételével — az ún. háromnyomásos gazdálkodás volt, ami tehát azt jelentette, hogy a szántókat 3 calcaturara, vagyis nyomásra osztották. 45