Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Bohony Nándor: Földművelés és állattartás Egerben és az Eger-völgy falvaiban az 1828. évi országos összeírás tükrében • 42

Földművelés és állattartás Egerben és az Eger-völgy falvaiban az 1828. évi országos összeírás tükrében Az Eger-völgy, melyet a holocén korban a Balaton községtől északra, a Bekölce-, a Balaton- és a Csiga patakokból, valamint más ágakból eredő Eger vágott ki, a mai Heves megye északkeleti részén terül el. A völgynek nevet adó, hol folyóként, hol patakként emlegetett Eger a Bükk hegység nyugati peremének fő folyóvize, hossza 70 kilométer, vízgyűjtő területe 40 négyzetkilométer.

1 Az Eger-völgy azonban korántsem csak földrajzi fogalom csupán, hanem egyszersmind történelmi is, amennyiben az egri püspökség (1804-től érsekség) birtokainak egyik tömbje, melyhez Felsőtárkány, Szarvaskő, Felnémet, Nagytálya, Maki ár, Füzesabony, valamint a környéken elterülő pusztákkal Eger város tartoztak, itt helyezkedett el. Az ilyen értelemben vett Egri Völgyről (vallis Agriensis) IV. Béla 1261. szeptember 9-én kelt és V. István által egy évtized múltán 1271-ben átírt oklevelében történik először említés.

2 Élén külön tisztségviselő, az Eger-völgyi ispán (comes vallis Agriensis) állott, akit első ízben 1338-ban említenek a források.

3 Nevezetességeihez tartozik még, hogy a korai középkorban vallon telepesek lakták,

4 akik Oláh Miklós feljegyzése szerint még a XVI. században is beszélték anyanyelvüket.

5 Mint Bél Mátyás említi, a völgy egykor templomokkal és szerzetesek kolostoraival volt tele.

6 Az 1828. évi VII. törvény," valamint a nádor e tárgyban kiadott utasításai (Instructio és Inviatio)

8 alapján 1828 nyarán, illetve 1829 márciusában a fent említett helységek adózó népének is nagyszabású összeírására került sor, melynek iratanyagában a földművelésre és állattartásra nézve is számos fontos adat és feljegyzés maradt fönn. (Az összeírást 1833-ban Eger városra nézve megismételték.)

9 Az összeírás alkalmával a felsorolt helységekben mint adóköteles egyént 9071 természetes személyt vettek nyilvántartásba, akik közül 8609 (94,9 volt férfi, 462 (5,1 %) nő, 6708 (73,9 %) egri lakos. A felsoroltak 2940 (70 %) háztartás és 1262 (30 %) család keretébe tartoztak. Körükben 47 (1 %) volt honorácior, 380 (8,5 %) civis, 597 (13,3 %) colonus, 2247 (54,6 %) inquilinus, 1008 (22,5 %) subinquilinus, 4 (0,1 %) ismeretlen jogállású. Számításaink szerint e népességből 8437 (33 %) foglalkozott fő foglalkozásban mezőgazdasággal, 634 (7 %) lehetett azoknak a száma, akik ,,kétlakiak" voltak. A völgy mezőgazdasági szempontból figyelembe vehető adottságait tekintve, az összeírásban azt találjuk, hogy Felsőtárkány földje sziklákkal borított 42