Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Bohony Nándor: Földművelés és állattartás Egerben és az Eger-völgy falvaiban az 1828. évi országos összeírás tükrében • 42

(gleba saxis superstrata), Szarvaskőé kavicsos, Felnémeté pedig agyagos volt. Az Eger környékén elterülő puszták és promotorok területét ezzel szemben agyagos (Álmagyar, Birka, Cegléd, Szőlőske), fövenyes (Kocs, Tihamér), részint fövenyes, részint agyagos (Ráchegy), Tekseszalókot pedig „szipákás", azaz kevés esőtől is gyorsan átnedvesedő, azután rövidesen kiszáradó, nedvességet nem tartó talajok borították.

10 Nagytályán, Makiáron és Füzesabonyban ,,sudosus", tehát erősen kötött fekete humusz alkotta a termőréteget. A felsorolt talajféleségek közös jellemvonása az összeírok véleménye szerint is a nehezen megmunkálhatóság volt. Rendszeresen visszatérő elemi csapást jelentett, hogy a medréből kilépő Eger a réteket iszappal borította be, a tavaszi esőzés pedig a termőréteget hordta le. Ez utóbbi különösen Felsőtárkányban, Felnémeten és Nagytályán okozott nagy károkat. A pataknak persze hasznát is látta a lakosság. Felnémettől—Makiárig malmokat hajtott, Füzesabony térségében pedig ízletes meny halat (Lota lota) lehetett fogni benne.

11 A völgy területéből 5022,2, illetve Eger 1833-ben korrigált adatait figye lembe véve 5145,1 hektár volt adózók használatában. A részesedés nagyságrendjét tekintve, ebből 1610,71 hektár (31,3 %) volt füzesabonyi, 1031,2 (20,1 %) makiári, 1023,99 (19,9 %) (a környékén elterülő puszták és promontorok területén) egri, 481,1 (9,4 %) felsőtárkányi, 478,89 (9,3 %) felnémeti,402,63 (7,8 %) nagytályai és 116,63 (2,2 %) szarvaskői lakosok kezén. Egyidejűleg 2573 volt az adózó gazdaságok száma, m

o1

yeknek helységek szerinti megoszlása a következő volt: 1. Eger 1690 65,68 % 2. Felnémet 198 7,69 % 3. Felsőtárkány 117 4,54 % 4. Füzesabony 180 6,99 % 5. Maklár 190 7,38 % 6. Nagytálya 174 6,76 % 7. Szarvaskő 24 0,96 % Összesen: 2573 100,00 % A gazdaságok sorában — a társadalmi jelleget tekintve — 26 (1,01 %) volt honorácior-, 121 (4,7 %) civis-, 594 (23,08 %) colonus-, 1004 (39,02 %) inquilinus- és 283 (10,99 %) subinquilinus-gazdaság. Ezen felül 21 (0,81 %) volt ismeretlen jogállású egyén, 524 (20,39 %) szintén ismeretlen jogállású extraneus birtoka. Nagyságrendet tekintve pedig 1513 (58,8 %) volt 1 kat. hold, azaz 0,573 hektár alatti, 531 (20,59 %) 1—5 kat. hold, vagyis 0,575—2,87 hektár közötti, 295 (11,46 %) 5—10 kat. hold, tehát 2,87—5,75 hektár közötti, 215 (8,35 %) 10—20 kat. hold, másként 5,75—11,5 hektár között mozgó, és mindössze 20 (0,73 %) 20—30 kat. hold, azaz 11,5-től 17,26 hektárig terjedő. Az egyes birtokkategóriák helységek szerinti megoszlását itt következő kimutatásunkban adjuk: 43