Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

KÖZLEMÉNYEK - Ocskay György: Barokk kőfaragójelek a XVIII. század közepéről • 91

Barokk kőfaragó jelek a XVIII. század közepéről A kőfaragójelek szerepét, jelentőségét a középkori, főként gótikus építészeti emlékeinkkel kapcsolatban hangsúlyozza a szakirodalom. Általánosan ismert dolog, hogy egy-egy építőpáholy tevékenységét, kőfaragómesterek mozgásterületét próbálják sokszor nyomon követni ezeknek a kőbe vésett s szerepükben máig sem egyértelműen tisztázott jeleknek a segítségével. Egyesek a kőfaragó személyére, mi több, az építő közösség szerkesztési elveire nézve egyéni bélyegeket látnak bennük, míg mások csupán a faragvány egyes részeinek összeillesztését elősegítő, pusztán praktikus célt szolgáló ábráknak tartják őket. Noha későbbi századok kőfaragói is rajtahagyták jelüket az általuk faragott kövön, ismerünk barokk kori faragványokat is a mester nevének kezdőbetűjével,

1 a kőfaragójel mégis mint tipikusan középkori jelenség él a köztudatban. Többek között azért is érdekes, hogy a közelmúltban Egerben nagyobb mennyiségű barokk kori kőfaragójel került elő. 1979 őszétől folytak a hajdani jezsuita gimnázium, ma Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola felújítási munkálatai, melyek javarészt be is fejeződtek. Sor került a Széchenyi utcai homlokzat ablakkereteinek újrafaragására is. Az eredeti profilírozott, hornyolt kőkeretek falsíkon túlemelkedő részét valamikor, egy korábbi renoválás alkalmával egyszerűen lefaragták, s így az épület ablakait egészen a legutóbbi időig egyszerű szalagkeret övezte. így őrizhette meg a fal az eredeti, 1754-ből származó kőkeretek lefaragott darabjait, melyeket természetszerűleg az újrafaragott részek beállításával el kellett távolítani. A falból kikerült barokk kori kőtömeg a kőfaragójelek valóságos kincsesbányájának bizonyult. Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a mállékony mésztufa alkalmazása miatt, az idők folyamán már több barokk épület kőrészeit kellett kicserélni, újrafaragni, amikor is az eredeti kövek, sok esetben bizonyára kőfaragójellel ellátottak, automatikusan a hulladékba kerültek. Az egykori jezsuita gimnázium a Széchenyi utcai fronton három szinten egyenként nyolc, tehát összesen huszonnégy ablakkal rendelkezik. A homlokzat tengelyritmusa: 2 + 1 + 1 + 1 + 1 + 2. A középrészt páros függőleges falsávok tagolják. Egy-egy ablakkőkeret hét darab, méretre faragott részből áll. A jelek a kibontott régi keretrészek végeiben, a ,,bütük"-ben találhatók, melyeket így az összeillesztés is védett a pusztulástól. A helyreállítás munkálatai során gyors ütemben cserélődtek ki az elhasznált kövek újakra, miközben mód nyílott a kőfaragójelek összegyűjtésére. Voit Pál neves művészettörténészünk emlékeztet arra, hogy a megyei műemléki topográfiát előkészítő bejárások során találtak már hasonló jeleket a kerecsendi, háborúban felrobbantott templom megmaradt kövein 1956-ban.

2 Most összesen huszonhárom különböző jelet sikerült összegyűjteni, ami viszonylag nagy mennyiség ahhoz, hogy 91