Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

KÖZLEMÉNYEK - Ocskay György: Barokk kőfaragójelek a XVIII. század közepéről • 91

néhány általános megállapítást is lehessen tenni velük kapcsolatban. Megállapítható, hogy fele részük betű, vagy betűkombináció, s körülbelül ugyanannyi jel geometrikus vagy egyéb ábra. Nem szerkesztett, hanem rutinszerűen a kőbe vésett, sokszor méretükben sem következetesen azonos jelekről van szó. Megformálásuk, a kőfaragó véső vezetését, durva, elhanyagolt voltukat vagy finomabb kialakításukat tekintve igen különböző felkészültségű, különféle igényű munkákon gyakorlatot szerzett kőfaragók keze nyomát őrzik. Néhány jel mögött egy-egy ötlet s talán némi rejtvény vagy szimbolikus utalás is meghúzódhat, ami a barokk kor szellemétől egyáltalában nem volt idegen. Mindenesetre jó néhány jel tükrözi azt a szándékot, hogy egyéni, nehezen utánozható és másolható legyen. A jelek csoportosítására az alábbi lehetőség kínálkozott: betű-és számjelek, betűkombinációk, geometrikus és szimbolikus jelek. a) Betűjelek: 1—10. számig. Az első kivételével, mely két kereszt, ,,analfabétajel", különféle arányú és típusú betűk. Némelyik antiqua típusú, bizonyítva, hogy faragója a feliratok készítésében is járatos volt. b) Számjelek: 11—12. szám. Két különböző kialakítású négyes. c) Betűkombinációk: 13—16. számig. A jelek egyik legérdekesebb csoportja, a barokk ötletesség talán ezekben nyilatkozik meg legjobban. d) Két azonos típusú jel: 17—18. szám. A kőfaragó munkában gyakori eljárás, hogy hosszanti irányban egymásra helyezett kövek egyikébe mélyedést készítenek, másikra csapos nyúlványt faragnak, így akadályozva meg a kövek elmozdulását. A mélyedésnek és a nyúlványnak koncentrikusnak kell lennie. Ennek kialakítására emlékeztet a két jel, noha sem a mélyedés, sem a csap nincsen kifaragva. e) Geometrikus jelek: 19—20. szám f) Szimbolikus jelek: 21—23. szám. Természetesen bizonyos jeleket többféleképpen is lehet értelmezni. így például a 23. számú ún. ,,függönyíves" jel betűjel is lehet. A 16. számú betűkombinációnak értelmezett jel (D és I betűkből) nem biztos, hogy az stb. Mindez azonban a kérdés lényegót döntően nem érinti. Az egyes kőfaragójelek ismertetése 1. Két egyenlő szárú kereszt, melyek vízszintes szára egy vonalban van. Az egyik legegyszerűbb jel, minden egyéni lelemény nélkül. Analfabéta kőfaragóra gondolhatunk, aki nevének betűjele helyett ezt a kézjelet alkalmazta. Egyébként írástudatlan személyek aláírásaiban a kereszt, például jobbágyleveleken, széltében előfordul a XVIII. század folymán, sőt jóval korábban is. 2. Egyszerű, vésett egyenes vonal. A betűjelek közé vettük, mivel egyaránt lehet I és J betű. A XVIII. század írásgyakorlatában nem mindig tettek különbséget e két betű írásmódja között. A kőfaragó személyének meghatározására tett néhány kísérlet alkalmával, majd és itt is, a Műemléki Topográfia Heves megye műemlékeit feldolgozó kötetében található mesternévsorra támaszkodtunk. („Mesterek adattára" az I. kötetben). A jellel kapcsolatban nem sikerült vele azonosítható nevet találni. 3. Antiqua nagy ,,L" betű. A jel mögött olyan kőfaragót kell sejtenünk, aki építészeti feliratok készítésében is járatos lehetett. Az adattárban ezt a betűjelet sem sikerült az adott időintervallumon belül személyhez kötni. 4. Nagy ,,K" betű (betűszerű jel). A betű függőleges szára fent és lent hosszabb, mint ahogyan azt a szokott arány kívánná, s így a jel egy szabályos 92