Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: A Kommunisták Magyarországi Pártja egri szervezete 1919. március 19. előtt • 58
a kommunistákat a vallás üldözésével, a szabad szerelem és nőközösség vádjával. Szepesi ez ellen emelt szót, így akarva-akaratlanul kiállt a kommunista program mellett. Látható 1919 január-február hónapjaiban a Szociáldemokrata Párt erős szervezkedése, s kézzelfoghatóan érezhetők a sikerei is. Elősegítették ezt a több éves vagy több évtizedes szociáldemokrata párttagság tudata, a kialakult tradíciók, amik mind késleltették a munkások legjobbjainak döntését, a kommunistákhoz való csatlakozást. A nagy tekintéllyel bíró vezető szociáldemokraták (Fischer Manó, Lájer Dezső) álláspontjában nemegyszer ott bújt a munkásosztály egységének féltése. Befolyásolta a KMP egri csoport tevékenységét a Szociáldemokrata Párt 1919. február 9-i Rendkívüli Kongresszusának állásfoglalása. A tanácskozás elfogadta a kommunisták kizárását a Magyarországi Szociáldemokrata Pártból és a szakszervezetekből, s felszólította a párt tagjait, védjék meg a párt egységét. 89 E döntésnek súlyos kihatása volt. Tudni kell ugyanis, hogy a Szociáldemokrata Párt szervezési sikereinek gyökere a korabeli nagymérvű munkanélküliségben is rejlett. A szakszervezeti tagság megbecsülést, védettséget jelentett, sőt anyagi előnyökkel járt. Munkavállalásnál még a Tanácsköztársaság idején is előnyben részesítették a szervezett munkásokat. Ezért az igazi munkásszervezetek tagzárlattal, szigorú ellenőrzésekkel védekeztek az új tagok beözönlése ellen, ugyanakkor a szakszervezeteken kívül rekedtek igyekeztek új szakszervezeteket létrehozni, mert szakszervezeti tagság révén könnyebben juthattak munkához. 90 Az előzőekkel összefüggésben Heves megyében is a Szociáldemokrata Párt az újonnan alakult különböző legális és álszakszervezetekkel sorra, rendszerint nagygyűlésen elfogadtatta programját és csatlakozásra bírta azokat. A Kommunisták Magyarországi Pártja ott lett szervezetileg a legerősebb, ahol a forradalmi munkásság többsége tömörült: a fővárosban és környékén. 91 Egerben a kommunista csoport nemigen talált utat a kevés és szervezetileg elaprózott munkásság felé, amely korábban már a Szociáldemokrata Párthoz csatlakozott. A KMP egri csoport tevékenységét, eredményességét hátrányosan érintette, hogy a csoport irányítójának számító Németi Lajost, a KMP felső vezetése két ízben is futárszolgálattal bízta meg, s így idejének jelentős részét, 1919. március 21. előtt nem fordíthatta az egri szervező tevékenységre. 92 A kommunista csoport tagjainak befolyása és szerepe igazán a Tanácsköztársaság megszületése után erősödött meg. Ezt jelzik számunkra, azok a felelős hatalmi pozíciók, melyeket ők töltöttek be. így az áprilisi tanácsválasztások után, az egri proletariátus első ülésén — az egri kommunista csoport tagjai közül — Németi Lajost Eger város tanácsa alelnökének választották meg. Ekkor kerültek a Munkástanács 15 tagú Intéző Bizottságába: Czvancziger Lajos, Gombos (Goldstein) Adolf, Szepesi András. A megválasztott egri járási tanácsba delegálták: Németi Lajost, Czvancziger Lajost, Gombos (Goldstein) Adolfot és Szepesi Andrást. 93 Tudnunk kell viszont azt is, hogy a bolsevizmus hatósugara szélesebb volt a KMP szervezetek szűk körénél. Az Oroszországból hazatért hadifoglyok ezrei terjesztették a proletárforradalom eszméit. 94 Heves megyében, s Egerben is nagy szerep jutott az Oroszországból hazatért hadifoglyoknak a KMP programjának megismertetésében. Ez kitűnik abból is, hogy március 21 előtt is ők 69
