Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: A Kommunisták Magyarországi Pártja egri szervezete 1919. március 19. előtt • 58
a helyi események irányítói, sőt a Tanácsköztársaság hatalomra kerülésével igen sok helyen a volt hadifoglyok ténylegesen bekerültek az új községi vezetésbe, direktóriumokba, munkás- és paraszttanácsokba, intéző bizottságokba. Végső soron leszögezhetjük, hogy létezett önálló KMP csoport Heves megyében. Egerben, a megyeszékhelyen, s más adatokból tudjuk, hogy Dorogházán is. Mai ismereteink szerint a két kommunista csoportnak nem volt egymással kapcsolata. Az egri pártalakulás megtörténtét — e dolgozattól függetlenül — megbízható adatokra támaszkodva számon tartja a KMP Megalakulásának Emlékmúzeuma. 05 A KMP egri csoportja az első kommunista szervezet a városban. Tevékenységük mindenképpen magvetés volt a megyében, s tagjai fontos szerephez jutottak a proletárforradalom időszakában. A levert forradalmak tanulságaként állapította meg Lenin: ,,. . .A forradalom iránti önfeláldozó hűség, a néphez intézett forradalmi szó nem vész kárba akkor sem, ha egész évtizedek választják el a vetést az aratástól. JEGYZETEK • 1. Nagy, 1969. 8—9. 2. Szecska, 1977. 14. 3. Csiffáry, 1977. 244. — Csiffáry, 1978. 6. 4. Fancsovits, 4. 5. Milei, 1958. 74. 6. Szokodi, 9. 7. Kende, 11. 8. Milei, 1978. 119—120. 9. 1980. április 22-én személyesen felkerestem Németi Lajost Budapesten és az 191819-es tevékenységéről, a KMP szervezésével kapcsolatban végeztem helyszíni gyűjtőmunkát. (A továbbiakban: Németi Lajos visszaemlékezése. Budapest, 1980. április 22.) Eredeti családneve Neszvadba Lajos, a vezetéknevét még SzovjetOroszországban NÉMETi-re változtatta. Azzal, hogy ő hadifogolyból kommunista forradalmárrá lett, saját családjával is megszakadtak kapcsolatai, s ezt az elhatárolódást a megváltoztatott családnévvel is ki akarta fejezni. Neve helyesen: NÉMETI LAJOS, amit gyakorta tévesen is írtak. 10. Dancza, 324. 11. Uo. 324. — Tevékenységéről írásos jelentéseket készített az OK/b/P magyar tagozata vezetőségének. E jelentések közül 9 darab fennmaradt a Moszkvai Lenin Intézetben. A leveleket közli Milei, 1967. 100—121. 12. Kende, 77—78. 13. Magyarország története. VIII. 146. 14. Milei, 1958. 177—178. 15. Dancza, 326. 16. Pelyhe János (1882—1953) Egerben született, vasesztergályos szakmát tanult. 1914. augusztus 28-án került orosz hadifogságba, két évet Szibériában, két évet az európai Oroszországban dolgozott, mint hadifogoly. Ott ismerkedett meg a bolsevikok tevékenységével. 1918-ban az OK/b/P Magyar Csoportjának tagja, agitátor. 1918 novemberében hazatért Magyarországra. Diósgyőrben alapító szervezője lett a KMP csoportnak. Ő lett utóbb a miskolci szervezet elnöke. A Tanácsköztársaság idején a Borsod megyei Direktórium tagja, megyei küldött a Tanácskongres3zuson. A Tanácsköztársaság megdöntése után 1919. augusztus 25. — 1920. május 6. között letartóztatásban várta az ellenforradalmi bíróság ítéletét. Az 1920. május 21-i főtárgyaláson bizonyítékok hiányában felmentették. — Irodalom: A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és polgárháborúban. II. 692—693., Beránné-Román, 12., Lehoczky, 26. 17. Hochfelder Lipót (1894—?) Gyöngyösön született, eredeti foglalkozása nyomdász. 1914 előtt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt gyöngyösi szervezetének titkára. Az első világháború idején orosz hadifogságba került. 1918 elején Novocserkaszban a Munkás és Kozáktanács mellett létesült Hadifogoly Iroda vezetője. Tagja lett az 70
