Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: A Kommunisták Magyarországi Pártja egri szervezete 1919. március 19. előtt • 58
Az vitathatatlan tény, hogy sajnos nem találtunk korabeli dokumentumot, jegyzőkönyvet a pártalakulásról, sőt még újságcikket sem a KMP országos sajtójában (Vörös Újság, Vörös Katona, Szegény Ember), amely az egri kommunista csoportot megemlítené. Az, hogy e dolgozatban is nélkülözzük az elsődleges dokumentumokat, amelyek a KMP egri csoportjára vonatkoznak, nem egyedülálló eset a kommunista mozgalom története kutatásában. 86 Helyesebb viszont, ha megvizsgáljuk, milyen körülmények között létezett a KMP egri csoportja, s befolyásának lehetőségei milyenek voltak? Amikor 1919. január 22-én a dolgozatban említett egri kommunista csoport megalakult, a Szociáldemokrata Párt tömegbázisa a szervezési hibák és a vezetők egy részének elvi hibái ellenére is rohamosan növekedett. 1919 elejétől a Heves megyei községekben is fellendült a Szociáldemokrata Párt szervező munkája. A Szociáldemokrata Párt szervezésével együtt folyt a szakszervezeti mozgalom erősítése, s újabb szakszervezetek jöttek létre. 87 1919. január 2-án ilyen körülmények között hozták létre Egerben a Szakszervezeti Tanácsot. 1919. január 16-án megalakult és a szociáldemokratákhoz csatlakozott az egri katonai szakszervezet. Január 19-én az egri Földmunkások szakszervezete jött létre, s csatlakozott a Szociáldemokrata Párthoz. E két utóbbi szakszervezettel a legnagyobb számú, tömegbázisú szervezetek kerültek szociáldemokrata befolyás alá Egerben. Január 25-én a közalkalmazottak, február 3-án az egri szociáldemokrata kisiparosok, február 5-én az egri városi alkalmazottak szakszervezetei alakultak meg. Február 15-től a szervezett földmunkások sorait gyarapították az egri Bortermelő Szövetkezet munkásai, akik szintén csatlakoztak a Szociáldemokrata Párthoz. Példájukat másnap, 16-án, az egri vasutasok is követték, akik szintén az SZDP mellett kötelezték el szakszervezetüket. A nem teljes felsorolásból kiderült, hogy a megnövekedett szervezett dolgozók létszáma, összefogása sürgette a Heves vármegyei Szociáldemokrata Párttitkárság felállítását. Erre 1919. március 10-én került sor. Annak ellenére, hogy a Szociáldemokrata Párt komoly szervezési sikereket ért, politikai erőként számolni kellett a KMP tevékenységével. Jellemző esete ennek az, hogy 1919. január 21-én — szinte egy időben a KMP egri csoportjának megalakulásával — Egerben a Szociáldemokrata Párt hatalmas, több ezer főt megmozgató népgyűlést tart a Szarvas kaszárnyában. E gyűlés szónokai a legjelesebb helyi vezető szociáldemokraták voltak. Miről is esett szó? Fischer Manó párttitkár a szervezkedésről beszélt, figyelmeztette a gyűlés résztvevőit, hogy a Szociáldemokrata Párt elveitől ne hagyják magukat jelszavakkal eltántorítani. Utána Lájer Dezső pártelnök, régi szociáldemokrata szólalt fel. Beszélt a párt feladatairól, kifejtette, hogy a forradalom — úgymond sikerült —, ennek a védelme a Szociáldemokrata Párt feladata, s ő is a szervezkedésre buzdított. A felszólalók között volt Udvardy Béla is, aki egyebek mellett elítélte a zeneszóval szervezkedő földmunkások csoportját. Utolsó előttiként beszélt Szepesi András, s beszéde azért is figyelemre méltó, mert a vallási rágalmakról és a nőközösség vádjáról szólt. 88 A sajtótudósítás figyelmes elolvasása után nem nehéz rájönni, hogy Fischer kijelentéseiben, ki nem mondottan, de a KMP program szociáldemokrata elutasítása rejlett. Lájer Dezső szavai is a szociáldemokrata álláspontot tükrözték, s hasonlóképpen a forradalom továbbvitelét célzó, radikális KMP célkitűzések elutasítását tartalmazták. Igen érdekes, ahogy Szepesi András védelmezte a vallási szabadságot és elutasította a nőközösség vádját. A reakció (egyház, keresztényszocialisták) évtizedek múlva is szólamszerűen rágalmazták 68
