Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: A Kommunisták Magyarországi Pártja egri szervezete 1919. március 19. előtt • 58
nevét visszakaphassa. Dolgozott az 1925-ben alakult Magyarországi Szocialista Munkáspártban és a könyvkötők szakszervezetében. 1945-től töretlenül folytatta mozgalmi munkáját. 1946-tól 1953-ig, nyugdíjazásáig a Műegyetem alkalmazottja. 1965-ben a szovjet kormány, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcosát Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. 83 Magas hazai kitüntetések birtokosa: így megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet és a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Jelenleg pártnyugdíjas. Egeren kívül a korabeli (1950 előtti) Heves megye területén még egy településről tudjuk, hogy működött kommunista csoport. Dorogházán 1919 december-januárjában alakult meg a KMP helyi szervezete. A pártalakulásra feltehetően a salgótarjáni szervezkedés volt hatással. 84 A ma Heves megyéhez csatolt, egykori Borsod megyei Szilvásváradon is megkísérelték 1919. március 21 előtt a kommunista pártszervezet megalakítását. 85 Az előzőekben számba vettük a kommunisták szereplésére, tevékenységére utaló nyomokat, adatokat. A rendelkezésünkre állt adatokból leszűrhettük, hogy Egerben külön szervezetként alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi csoportja, mégpedig igen szűk körű összejövetel eredményeként. Az is kitűnt, hogy Németi Lajos a pártszervezésben kiemelkedő szerepet játszott. A helyi kommunista csoport vezetői közül Németi Lajos és Jaksi Ferenc megjárta az orosz forradalom iskoláját. Rajtuk kívül Czvancziger Lajos és Szepesi András voltak ennek a csoportnak a vezetői. A helyi kommunisták nyilvános szereplésére egy korabeli újságcikkban adatot találtunk. Innen tudtuk meg, hogy Egerben Schwarz Zoltán nyomdász és Gombos (Goldstein) Adolf is kommunisták voltak. Azt is sikerült kideríteni, hogy az egri kommunista csoport tagjai ott voltak Egerben, 1919. március 22-én a Tanácsköztársaság egri kikiáltásánál, az új hatalmi szervek megalakításánál, a KMP és az SZDP egyesülésénél. Az egri kommunista csoport létének igazolása és önállóságának elismerése az a tény, hogy politikai tényezőként vettek részt ezen a sorsdöntő pártvezetőségi ülésen. Kiderült az is, hogy Heves megye vezető szociáldemokratái nem tudtak, illetve nem akartak tudni létezésükről, de tudtak róluk az egri Munkástanácsban, melynek tagjai ismerték őket, s kierőszakolták részvételüket a kibővített ülésen. Kérdés az, hogy az egri kommunista csoportot végső soron minek nevezzük. Az e témával foglalkozó hazai történeti kutatás már tisztázta, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja pártszervezetének értelmezése éppen azért, mert a KMP tömegbefolyásra törekedett és tömegpárttá akart válni mintegy 4 hónap alatt, létrehozott különböző szakmai, területi, üzemi sőt még réteg-szervezeteket is (pl: a leszerelt katonák soraiban), de kialakított frakciókat, helyi csoportokat, amelyek a legkülönbözőbb elnevezések alatt működtek. Megállapításunk szerint az egri kommunista szervezkedést, mely önálló szervezetként jött létre, leghelyesebb a Kommunisták Magyarországi Pártja egri csoportjának nevezni. A KMP egri csoportjára vonatkozó megállapítások egy része korabeli egri újsághírre vagy tudósításra támaszkodik, ezeket erősítik a két kortárs politikustól származó visszaemlékezések. Ez utóbbinál értékes számunkra, hogy az egyik — Kelemen Bertalan — szociáldemokrata, a másik — Németi Lajos — kommunista meggyőződésű személytől ered. Ezek után megkérdezhetné bárki, hogy nem túlzás-e a KMP egri csoportjáról beszélni és nem lenne-e helyesebb KMP szervezési kísérletről szólni? 67
