Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: A Kommunisták Magyarországi Pártja egri szervezete 1919. március 19. előtt • 58

tőségi és munkástanácsi tagokat, hogy a délutáni gyűlésre összehívja őket. Gyifka délután 4-re hívta egybe a pártvezetőség (szociáldemokrata) tagjait az akkori Főispáni laknak nevezett épületbe (Egészségház u. 2. sz. épület, 1978­ban lebontották). A munkástanács tagjai délután 6-ra jöttek össze a Városháza (Dobó tér 2. sz.) nagytermébe gyűlésre. A délutáni párt vezetőségi gyűlésen — a Budapesten tartózkodó Fischer Manó kivételével — mindenki ott volt. A to­vábbi eseményekre Kelemen Bertalan így emlékezik: ,,. . .A Városháza nagytermében a munkástanács tagjai tárgyalták egymás között a nagy fordulatot. A vélemények azonosak voltak a polgárságéval. Napirend előtt Vörös Ferenc indítványozta, hogy a helybéli kommunistákat is hívják meg a gyűlésre, s így egységesen válasszák a vezetőséget. Az elnök feltette a kérdést: Ki ismer itt Egerben kommunistát: A hozzászólásokból megállapítást nyert, hogy Németi (Neszvadba) Lajos nemrégen hazatért hadifogoly és még néhány társa kép­viselik a kommunista pártot. Lájer Dezső javasolta, hogy az ülést függesszék fel, néhány elvtárs keresse meg Németit és társait, hívják ide őket. így is történt. Miután már 7 óra felé járt az idő, a jelenlévők nagy része elment a Molnár Sándor-féle vendéglőbe vacsorázni, hogy onnan 8 órára újra visszatérjenek. Erre azonban nem került sor. Németi és egy-két társa hamarosan megjelent a vendéglőben, s megérkezett a két szerkesztő is. Miután a többség ott volt, nyomban megejtették a választást, elfogadva a hivatalos jelölteket. Az úgynevezett ^szakosztá­lyok" vezetőit is ynegválasztották. Az újságírók jegyezték a neveket, vitték a nyom­dákba, s így a reggeli lapok már közölték azt." 14 A Kelemen Bertalan által leírt tények pontosan egyeznek a korabeli Egri Újság adataival, érthetően, hisz az újságírók, tudósítók is tanúi voltak e sors­döntő ülésnek. A másik korabeli sajtóadat hátterében az előbb ismertetett események álltak. Az 1919. március 25-i Egri Újság így ismerteti a pártegyesülést, a Ta­nácsköztársaság kikiáltását Egerben. ,,. . .1919. március 22-én este fél 9 órakor folytatólagos értekezletet tartott a Szociáldemokrata Pártvezetőség, s ezen az ülésen részt vettek már hivatalosan azok a szocialisták is, akik eddig a kommunista csoportban voltak, de most minden pro­letár egyesülésével egyesültek ők is a szocialistákkal. A pártértekezlet fő tárgya a Vármegyei és a városi direktóriumok megszervezése és létesítése volt. . . " 75 Az előzőekben valamennyi kommunistát, a rendelkezésünkre álló adatok segítségével igyekeztünk bemutatni. Ezúttal Németi Lajos életútját a Tanács­köztársaság alatt és után szeretném vázolni. Németi Lajost 1919. március 22-én rendőrkapitánynak választották meg, 76 s egyúttal a megye élén álló ötös direktórium tagja lett. Április 10-én az egri járási Munkástanácsba delegálták. 77 Másnap a megalakított Megyei birtok­rendezési és termelést biztosító Bizottság elnöke lett. 78 Májustól Heves megyei biztosként tevékenykedett. Képviseli Eger várost az 1919 júliusi Országos Tanácskongresszuson. 79 Heves nagyközségben tej hatalmú megbízott 1919. július 10-től. 80 A Tanácsköztársaság megdöntése után Heves község határában elfogták, hogy Egerbe kísérjék. A környékbeli parasztkatonák segítségével szökött meg. 81 Ezután 12 éven át Beregszászi Sándor néven élt. 82 A proletárdiktatúra megdöntése után illegalitásban és legális szervezetekben végezte munkásmoz­galmi tevékenységét. Az egykori harcostársak közül Kolacskovszky Lajossal többször találkozott, és Kolacskovszky segítette az amnesztia idején, hogy 66

Next

/
Thumbnails
Contents