Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

KÖZLEMÉNYEK - Szikora András: Adatok az egri kék galambfajta eredetének és kitenyésztésének történetéhez • 101

kai tarkított genetikai folyamat. így többek között az egri kék galamb kitenyésztésének körülményei beillenék egy ornitológia nyomozásnak. Hosszú időn át tartó kutatások eredményeként sikerült a fajta eredetét, kitenyésztésének helyét, a kitenyésztés jelentősebb szakaszait felkutatni, és mint agrártörténeti és helytörténeti érdekességet ezúton közkinccsé tenni az utókor számára. Az „ezüst nyíl", amely meghódította a világot Azonnal a bizonyítható történelmi adatok felsorolásával kezdem. A világstandardnak számító Vendel M. Levi amerikai genetikus által írt „The Pigeon" című 668 oldal terjedelmű, 1127 illusztrációt magába foglaló szakkönyvben mindössze négy magyar galambfajta szerepel, és ebből az egyik az egri kék galamb. Az a történelmi valóság, hogy egyes nyugat-európai államban és az USA-ban is többen tenyésztik mint idehaza nálunk. Az egri kék galamb világszerte ismert népszerűsége nem véletlen jelenség, mert az összes fajták között a leggyorsabban repülő, a légtér akrobatájának tekinthető „keringve szálló" galambfajta. Néhány évvel ezelőtt a Budapesten megrendezett nemzetközi galambkiállításon részt vett az Esti Hírlap munkatársa,és a kiállításon szerzett benyomásait a következők szerint írta meg a lapban. „Láttunk az egri kék galambokból jó néhány párat—ezekből az ezüst nyilakból. Kár, hogy kiveszőben levő galambfajta, kevesen tenyésztik, pedig a világ legsebesebben repülő galamb fajta ja. A galamb legveszedelmesebb ellensége a sólyom, sas, s ezek az egriek — közel a Mátra, a Bükk hegység, sok a sólyom — a légi kalózokkal felveszik a versenyt a repülésben." Ez tehát az egyik magyarázata annak, hogy az egri kék galamb a szirti galamb egyenes ági leszármazottja. A hegyvidékek galambja, amely olyan gyorsan repül, hogy még a sólyom sem tudja elfogni a légtérben. Az előbb idézett közleményt nem galambtenyésztő szakember irta, de a kapott több irányú tájékoztató összegezése után a tudósításában az egri kék galambot az „ezüst nyíl" igen találó jelzővel ellátva nevezte meg lapjában. Mint hajdani egri kék galambfajtát tenyésztő, elhatároztam, hogy ennek az érdekes és értékes galambfajtánakaz eredetét, kitenyésztésének körülményeit, a kitenyésztő nevét felkutatom, és így állítok emléket annak az embernek, aki a világ leggyorsabban repülő galambfajtát ját kinemesítette. Tudtam, hogy a feladat távolról sem olyan kicsi, mint amilyennek látszik. Először levelezésbe kezdtem, és elárulom, hogy 189 levelet írtam, de csak 9 levélre kaptam választ, amelyből 2 volt olyan, amelyben hitles, elfogultságmentes adatok szerepeltek. A galambtenyésztők arról híresek, hogy nem szeretnek írni, és főleg ez a magyarázata, hogy a kitenyésztett fajtákról semmi vagy igen kevés írásos adattal rendelkezünk. Szomorú valóság tehát, hogy az esetek többségében a magyar galambfajták eredetét, a kitenyésztést végző galambtenyésztő nevét nem ismerjük. Ha a 150 évig tartó török impérium körülményeit vizsgáljuk, majd a Duna folyó hajózásának kibontakozását elemezzük, arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy a mintegy 70 önálló, speciális magyar galambfajta létezéséhez az említett, egyébként igen kedvezőtlen történelmi körülmény nagymértékben közrejátszott. A szakírók álláspontja az egri kék galambfajta ügyében Az első magyar nyelven írt galambtenyésztési szakkönyvet 1901-ben nyomtatták ki Miskolcon. Ebben az a Heves megyei vonatkozás, hogy a szak103