Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán • 5
Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán A vizának, a magyar folyóvizek óriáshala halászatának, gazdaságtörténeti jelentősége ellenére sem mondható az, hogy gazdag és változatos a hazai szakirodalma. Hermán Ottó 1887. évi nagy halászati munkájából 1 nemcsak a történeti adatok hiányoznak, de érthetetlen módon nem tárta fel a jeles szerző a korábban még fel-felbukkanó vizahalászatot sem. Rendkívül gazdag és értékes adatsorokkal szolgál dr. Takáts Sándor 1897-ben megjelent terjedelmes tanulmánya 2 . A közelmúltban Khin Antal nevéhez fűződik a vizahalászat történeti kérdéseivel való foglalkozás 3 . A régebbi és újabb cikkek 4 sajnos kivétel nélkül a dunai vizahalászattal foglalkoznak, de kutatásaim során nem sikerült a tiszai vizafogó szegyékkel érdemben foglalkozó írást találnom. Tekintve, hogy az egri püspökség és káptalan középkori vizahalászatára és szegyéire ha nem is sok, de rendkívül becses levéltári adat utal, mindenképpen időszerűnek látom, hogy azokat egy elemző tanulmány keretében feldolgozzam. Bevezetésként szükségesnek látszik a ma már teljesen ismeretlen vizának és halászata módozatainak ismertetése. Ebben a vonatkozásban iparkodom a lehetőség keretei között teljes képet festeni. A viza A viza, a magyarság őshala (Acipenser huso, L.), mely a hazai folyóvizeinkben ma már nem található, a porcos vázú vértes halak rendjébe tartozik. Mint ,,a tokhalak óriása" 5 hosszúságban elérte a 9-10 métert, súlya pedig a 14 mázsát is 6 . Oláh Miklós 1536-ban írt munkája szerint a viza hossza 12 láb (4,42 méter), sőt több is volt 1 . A komáromi királyi vizahalászat fennmaradt kimutatásai szerint e halak átlagos súlya 1-4,5 mázsa volt, a kifogott legsúlyosabb példány azonban 10,5 mázsát nyomott. Arról vallanak e részletes jelentések, hogy 20-30 fontnál (11,5-26,8 kg) kisebb vizát nem fogtak 8 . Marsigli a XVII. század végén a Dunában fogott vizák átlagos hosszát 2 ölben (3,78 méter), a súlyát pedig 500-600 librában (280-336 kg.) adta meg, de megjegyezte, hogy 900 libra (504 kg.) súlyú vizák is partra kerültek. Űgy találta, hogy a bécsi piacon néha-néha 15 librás (8,6 kg.) kisebb vizák is láthatók voltak 9 . Hermán Ottótól tudjuk, hogy a XIX. század utolsó negyedében a 30 kg-os vizák ritkaságszámba mentek, a 2 mázsásokat pedig már megcsodálták 10 . A mai állattan a viza hosszát 2-4 méterben, a súlyát pedig 2-3 mázsában adja meg 11 . 5
