Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád jogélete • 34
1842-ben újabb nyomozást folytatnak I. István (bizonyára Kutri) és Légrádi János ellen, akiket juhtolvajságban való részvétellel vádolnak. 154 1844-ben Gyenge Ignác Ivádi Gábortól lop baromfit. Mivel beismerte, 1 hónapi áristomot kapott. 155 1845-ben I. Veres József tesz panaszt Kutri ellen. Úgy látszik a lóügy még mindig nem simult el. A panaszból nem lesz azonban fenyítőper, mert közben a felek megegyeznek. 156 1846-ban szerepel utoljára Gyenge Ignác, aki most már I. János társaságában keresi ennek elveszett lovait. E közben a nádasdi pusztán maga lop lovat s ezt átadja Ivádi Jánosnak. E cselekményért Gyenge Ignác 3 havi, Ivádi János pedig 2 havi fogságot kap. 157 E csokorra való lókötés és tolvajlás mellett sok baj van a csavargókkal is. Ivádi Ferenc kóborló vagabundot Zemplén vármegye 1827-ben toloncolja viszsza Ivádra. 158 Vannak más bűncselekmények is. Csorba József nádújfalui lakos és Herczeg Antal katonaszökevény Répás György harnai molnárt levetkőztették és a pétervásári erdőben az ökrészekkel erőszakoskodtak. Gyenge István és Ivádi Péter, akik tudtak a fosztogatásokról, de nem jelentették, 24 órai áristomot kaptak. Ivádi Fekete Mátyást pedig, aki részt vett a tolvajlásokban, a főszolgabíróval elő vezettetik. 159 A Feketékkel más baj is volt. Ns. Fekete alias Ivádi Tamás Pap Márton híres zsiványt házánál tartotta, sőt faluról falura hordozta. Ezért meghagyják az ügyésznek, indítson fenyítő pert ellene. 160 Magában egyedülálló ügy volt az az erőszakoskodás, amelyet Ns. Kis Benedek Márton domaházi birtokos jelentett be, akinek Julianna lányán Bodor István, Ivádi József szolgája erőszakot követett el. Az ügyből azonban nem lett fenyítő per, mert a felek a pétervásári plébános előtt megegyeztek. 161 * Pétervásárán gyakoriak a becsületsértési ügyek. Ivádon sokkal kevesebb esetben fordulnak elő. A rágalmazás is. Belsőbb közösségi életet élnek, egy nemzetség szinte az egész falu, amelyben a hadak öregjei, az idősebb férfiak, ha pedig nő szegi meg a közösségi rendet, az asszonyok irányítják a közvéleményt. Az idősebb férfiak nem ritkán megpirongatják a más hadába tartozókat is és ezek legtöbbször hallgatnak rájuk. 162 Azt lehet tapasztalni, hogy a hatóságot szívesen kapcsolják ki az életből. Amit lehet, maguk közt intéznek el. Az öregek ilyenkor szívesen közvetítenek. A hatóság kikapcsolása történt már olyankor is, amit alig lehetne megtenni, ha nem volna meg a teljes összetartás. Még a múlt század hatvanas éveiben a — másik tanulmányban említett — tagosztáskor a faluban elterjedt, hogy a Hegyi-had és emberei maguknak akarják megkaparintani a legjobb és igazságos járandóságukon felül a legtöbb Ivádi-földet. Azok, akik már előre kisemmizetteknek érezték magukat, összesúgtak és elhatározták, hogy kikémlelik a Hegyihad tanácskozásait, amit éppen Ivádi Miklós főszolgabíró kúriáján tartottak. Lesbe is állt az ajtó előtt többekkel együtt I. Páldeák Pista. A Hegyiek azonban ezt megneszelték, s többen közülük a másik kijáraton Páldeák Pista hátába kerültek. Dezső úr, a Hegyiek közül egy fokossal úgy nyakcsigolyán ütötte Páldeák Pistát, hogy az belehalt. Az eset nagy konsternációt keltett a faluban. Mindenki vért kívánt, elsősorban az anya, aki kijelentette, hogy halálért halál jár. A Hegyi-had is megszeppent s mielőtt hatósági intézkedésre került volna a dolog : az uraság két csengős ökröt hajtatott be Páldeákék udvarába. Az özvegy erre megnyugodott, a Hegyiek pedig eltussolták a halálesetet. Véletlen baleset 56
