Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád jogélete • 34

lett belőle s a faluban senkinek sem járt el a szája, pedig ugyancsak haragudtak a Hegyiekre.

163 Ha viszont az ivádiak mennek hatóság vagy bíróság elé, ott rendkívül mértéktartók és hidegvérűek, ellentétben a pétervásáriakkal, akik szenvedélyesek, türelmetlenek, ingerlékenyek. Az ivádi perben a bíró nyugodtan tud tárgyalni, a szenvedély alig fedezhető fel az ivádi peres felek között. Jogi ügyekben pedig nagyon járatosaknak bizonyulnak. A tényállást rendszerint világosan, egyenesen és tisztán adják elő. A pétervásáriak körülményesek, kerülik a dolog érdemét és iparkodnak a figyelmet más irányba terelni a dolog lényegéről. Talán azt lehetne mondani, a pétervásári kevésbé tudja, mi a lényeges a peres ügyben, az ivádi rendszerint rátapint a lényegre. Általában az ivádiak jobban összetartanak, míg a pétervásáriak széthúznak. Gyűléseken is inkább kiszalad az egyhangú határozat az ivádiak, mint a pétervásáriak között.

164 Közigazgatás Ivádon A közigazgatással elég sok dolguk akad. A XIX. században külön jegyzője is volt Ivádnak. 1820-ban pl. Méhes József volt a község nótáriusa.

165 Ilyen jegyző volt Ember János nótárius, aki ellen 1841-ben hamis irományok koholásának vádjával bűnfenyítő per indult.

166 Ilyen Fábián István nótárius, aki az 1833. évi kecskeperben egyik koronatanú. 1849-ben Bolyki András, a „helység hites jegyzője". Később azonban Ivád Pétervásárához kerül s a pétervásári körjegyzőségbe lesz bekebelezve. A községházát 1823-ban bontják le először. Ivádi János és Gábor 1823-ban bejelentik, hogy van Ivád községnek mintegy 50, vagy 60 évvel ezelőtt fából épített, de most roskadozó állapotban lévő közös háza, melyben a helység csordása lakik. Mivel ez a ház tűzfészek, kérik lebontását elrendelni. A vármegye ekként rendelkezik. Későbbi adat községházáról nincs.

167 A nemesi község élén a hadnagy áll. Ez a tiszt mindig az Ivádiaké. 1766ban Ivádi György,

168 1839-ben Ivádi Antal a hadnagy.

169 A többi községi tisztet is Ivádiak töltik be. így a mezőbírói tisztet.

170 Ivádi István a mezőbíró. Az erdőbíró Ivádi János esküdt, majd Ivádi Gábor, 1845-ben Ivádi Gergely. Az Ivádiak közül többen magasabb közigazgatási állásokba is jutottak. Több esküdt szerepel közöttük. Ilyen Ivádi Gergely, Ivádi László.

171 Az 1805. szeptember 23-iki tisztújítás során Ivádi Jánost választották meg a mátrai járásban szolgabíróvá, 1811. április 30-án Ivádi János a főszolgabíró,

172 1824-ben Ivádi Gábor a főszolgabíró.

173 1867-ben Ivádi Miklós személyében a Hegyi-hadból ismét főszolgabíró kerül a mátrai járás élére, aki rendszerint hazulról intézi az ügyeket két szolgabírójával, akik közül egyik a veje lesz. A jobbágyközség, ha ugyan községről lehet szó, élén a községi bíró áll. Ez rendszerint az egyetlen telkes jobbágy. 1778-ban Kovács János, 1836-ban Forgács József.

17 4 A nemesi privilégiumok eltörlésével a községi bírói állás is átszáll az Ivádiakra. * Ivád jogélete szoros összefüggésben van azokkal a gazdasági viszonyokkal, melyekben Ivád népi közössége a feudális-kapitalista államban élt. Erre a gazdasági alapra épült fel felépítményként a nemesi jog épülete, mely kialakulva 57