Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád jogélete • 34

viselője, megtartója. A jó családapa Ivádon is arra törekszik, hogy legalább annyit hagyjon maga után, mint amennyit ő vett át elődeitől.

60 Ez a kötelezettség nem gátolja abban, hogy a tulajdonos — ha éppen könnyelmű — el ne igya, el ne tékozolja földjét, vagy annak egy darabját. Ilyenkor azonban a közvélemény elítéli, bár ennek az ítéletnek látható szankciója nincs. A vagyon pozitív elemei ingókból és ingatlanokból állnak. Az ivádi a földet tartja ingatlannak s mindazt, ami vele annyira összenőtt, egybekapcsolódott úgy, hogy nem mozdítható el. Ami elmozdítható, az ingó. A gyümölcs, a vetés is az ingatlanhoz tartozik, míg learatva nincsen.

61 Az ingatlan szerzési módja 1848 előtt az adományozás (donáció) volt. Az adomány lehetett királyi és nádori. A nádori adományt Hunyadi János kormányzóságára vezetik vissza, aki 32 telekig adományozhatott. A nádori adomány később is csak 32 telekig volt érvényes. A nádori adomány nem nemesített s a nádor csupán nemesnek adományozhatott.

62 Az ivádiak birtokukat 1655ben Wesselényi Ferenctől nádori adományként nyerték.

63 Mint már láttuk, az Ivádi család nem élvezhette békésen ivádi tulajdonát. A gazdasági nehézségek következtében másokat: a Mocsáryakat, Pállfyakat, később a Pálffy-részen az Orczyakat is be kellett bocsátani Ivád puszta, majd község részbirtokába. A bebocsátás nem szerzett egyelőre Ivád pusztán tulajdont, csupán zálogjogot.

64 Az Ivádiaknak több zálogszerződését ismerjük, amelyről előző tanulmányunkban már megemlékeztünk.

05 Későbbi zálogszerződésről szól az az Ivádi Esküdt Tibornál lévő okirattöredék, melyben I. Páldeák Ignác „többrendbeli szükségeitől kényszerítve" az un. Ropofaron fekvő s egyfelől I. József Gergely, másfelől I. Páldeák János szomszédságában lévő egy kilás földjét, valamint az egész birtoka után járó legelő és erdőilletőségnek felerészét a hozzátartozó mindennemű haszonvételekkel együtt I. Páldeák Jánosnak és mindkét ágon lévő maradékainak 130 váltóforintért zálogbabocsátotta a következő feltételek mellett: Ami javítást a jószágon a zálogbirtokos tesz, azt a kiváltáskor igaz becsű szerint a tulajdonos megtéríteni tartozik. Mikor pedig a zálogesztendő letelne, a zálogösszeg letevése után köteles I. Páldeák János a jószágot egyszeri barátságos felszólítás után újra visszabocsátani, mit ha nem cselekedne, a perköltségeket, valamint, a közbenvett hasznot megtéríteni tartozzon.

66 Egy másik zálogszerződés szerint I. Imre özvegye I Zsuzsanna kinyilvánítja, hogy apósai. Mátyás még 1828 májusában

I. Lászlótól 45 váltóforintot felvett oly feltétellel, hogy az ún. alsó mérésben a Fekete-földben való rétjét az egy végben fekvő földjével együtt, valamint a falun felül a Káposztás kerteknél lévő földjét 15 évig bírhassa és használhassa. Azóta apósa is, férje is meghaltak s szüksége van pénzre fia neveltetésére. Ezért Ivádi Lászlótól még felvett 20 vfrt-ot azzal, hogy 1843-tól 32 évig bírja ezeket a földeket s ezután neki 65 vfrt-ot kell lefizetnie. Ha pedig meghalna és maradékai 32 év múlva a földet ki nem váltanák, további 32 évre marad a föld I. Lászlónál, vagy maradékainál zálogbirtokban.

67 Ez eltérés az országos szokásjogtól, mely szerint a zálogtartás határidejének letelte után a tulajdonos bármikor kiválthatja a zálogot. A zálogszerződésnek ez a tétele nem sért jogszabályt, mert erről a felek szabadon rendelkezhettek, és logikai, gazdasági értelme is van a kikötésnek, hisz a zálogtartó nem gazdálkodhatott okszerűen azon a jószágon, melyet bármely nap elvehettek tőle a kölcsönösszeg visszafizetésével. 45