Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád jogélete • 34

viselője, megtartója. A jó családapa Ivádon is arra törekszik, hogy legalább annyit hagyjon maga után, mint amennyit ő vett át elődeitől. 60 Ez a kötele­zettség nem gátolja abban, hogy a tulajdonos — ha éppen könnyelmű — el ne igya, el ne tékozolja földjét, vagy annak egy darabját. Ilyenkor azonban a köz­vélemény elítéli, bár ennek az ítéletnek látható szankciója nincs. A vagyon pozitív elemei ingókból és ingatlanokból állnak. Az ivádi a földet tartja ingatlannak s mindazt, ami vele annyira összenőtt, egybekapcsolódott úgy, hogy nem mozdítható el. Ami elmozdítható, az ingó. A gyümölcs, a vetés is az ingatlanhoz tartozik, míg learatva nincsen. 61 Az ingatlan szerzési módja 1848 előtt az adományozás (donáció) volt. Az adomány lehetett királyi és nádori. A nádori adományt Hunyadi János kor­mányzóságára vezetik vissza, aki 32 telekig adományozhatott. A nádori ado­mány később is csak 32 telekig volt érvényes. A nádori adomány nem nemesített s a nádor csupán nemesnek adományozhatott. 62 Az ivádiak birtokukat 1655­ben Wesselényi Ferenctől nádori adományként nyerték. 63 Mint már láttuk, az Ivádi család nem élvezhette békésen ivádi tulajdonát. A gazdasági nehézségek következtében másokat: a Mocsáryakat, Pállfyakat, később a Pálffy-részen az Orczyakat is be kellett bocsátani Ivád puszta, majd község részbirtokába. A bebocsátás nem szerzett egyelőre Ivád pusztán tulaj­dont, csupán zálogjogot. 64 Az Ivádiaknak több zálogszerződését ismerjük, amelyről előző tanulmá­nyunkban már megemlékeztünk. 05 Későbbi zálogszerződésről szól az az Ivádi Esküdt Tibornál lévő okirattö­redék, melyben I. Páldeák Ignác „többrendbeli szükségeitől kényszerítve" az un. Ropofaron fekvő s egyfelől I. József Gergely, másfelől I. Páldeák János szom­szédságában lévő egy kilás földjét, valamint az egész birtoka után járó legelő és erdőilletőségnek felerészét a hozzátartozó mindennemű haszonvételekkel együtt I. Páldeák Jánosnak és mindkét ágon lévő maradékainak 130 váltófo­rintért zálogbabocsátotta a következő feltételek mellett: Ami javítást a jószá­gon a zálogbirtokos tesz, azt a kiváltáskor igaz becsű szerint a tulajdonos meg­téríteni tartozik. Mikor pedig a zálogesztendő letelne, a zálogösszeg letevése után köteles I. Páldeák János a jószágot egyszeri barátságos felszólítás után újra visszabocsátani, mit ha nem cselekedne, a perköltségeket, valamint, a köz­benvett hasznot megtéríteni tartozzon. 66 Egy másik zálogszerződés szerint I. Imre özvegye I Zsuzsanna kinyil­vánítja, hogy apósai. Mátyás még 1828 májusában I. Lászlótól 45 váltóforintot felvett oly feltétellel, hogy az ún. alsó mérésben a Fekete-földben való rétjét az egy végben fekvő földjével együtt, valamint a falun felül a Káposztás kertek­nél lévő földjét 15 évig bírhassa és használhassa. Azóta apósa is, férje is meg­haltak s szüksége van pénzre fia neveltetésére. Ezért Ivádi Lászlótól még fel­vett 20 vfrt-ot azzal, hogy 1843-tól 32 évig bírja ezeket a földeket s ezután neki 65 vfrt-ot kell lefizetnie. Ha pedig meghalna és maradékai 32 év múlva a földet ki nem váltanák, további 32 évre marad a föld I. Lászlónál, vagy maradékainál zálogbirtokban. 67 Ez eltérés az országos szokásjogtól, mely szerint a zálog­tartás határidejének letelte után a tulajdonos bármikor kiválthatja a zálogot. A zálogszerződésnek ez a tétele nem sért jogszabályt, mert erről a felek szabadon rendelkezhettek, és logikai, gazdasági értelme is van a kikötésnek, hisz a zálog­tartó nem gazdálkodhatott okszerűen azon a jószágon, melyet bármely nap elve­hettek tőle a kölcsönösszeg visszafizetésével. 45

Next

/
Thumbnails
Contents