Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád jogélete • 34

Ivád jogélete Az Ivádiakról rajzolt kép csak akkor lesz kidolgozott, ha végigkísérjük azt a szokás-hagyomány komplexumot, amely az Ivádiak életét irányítja.

1 Ők ugyanis 1848-ig nemesi jog szerint éltek, így rendelkezésükre állott jogaik érvényesítésére elvileg minden, ami az uralkodó osztálynak rendelkezésére állt, de ez a valóságban sohasem érvényesült. Az elszegényedett paraszti sorba került kisnemes, akit a reformidőkben „bocskoros"-nak csúfoltak, csak papíron, a Werbőczy Hármaskönyvében volt ugyanannak a jognak és szabadságnak részese, mint a gazdag, tehetős nagyúr, a valóságban ez a szabadság csak forma szerint, a processuális eljárásban érvényesülhetett. Az Ivádiak faluközössége már ebben az időben túlnyomóan a kisnemességhez tartozott s életük alig különbözik a környező falvak életétől. Átveszik azoknak gazdag szokásvilágát, s a felbomló feudális kor végén is ebbe temetkeznek. Ennek a szokáskomplexumnak csöke vényei még napjainkban is élnek, de a szocializmust építő falu életében egyre elhalóbban, mert az új világ építésének fény kell, nem lesz szükség babonákra, ráolvasásokra. Az ivádi közösség életében rendkívül erős irányító szerepet játszottak a hagyományok és az ezek nyomán kialakult szokások. A szokások szabályozták, szinte a legutóbbi időkig az ivádi ember életét, munkáját, magatartását, gyakran joggá is merevültek s ilyenkor kötelező erejűvé váltak az ivádi emberre, feltéve, hogy a feudális államhatalom valamilyen formában elismerte s gyakorlatában (legtöbbnyire bírói gyakorlatában) alkalmazta. A legtöbb ivádi szokás mégis megmaradt az állandóan követett magatartásnál, s a feudális jog elismeréséig nem jutott el. Nem is volt szüksége rá, mert nem jogi vonatkozású kérdést, magatartást szabályozott, s megtartása felett itt nem a feudális állam joga, hanem a hagyományok által irányított közvélemény őrködött. A közvélemény pedig jogi kényszereszközök nélkül is tud elítélni és helyes magatartásra bírni, mintahogy a nemzetségi, törzsi társadalomban is tudta a közösség, kényszereszközök alkalmazása nélkül is a közösség tagjának magatartását irányítani. Az ivádi társadalomban pedig sok vonás maradt a régi nemzetségi szervezetből. A földközösség, a házközösség, a nagycsalád maradványai mindmegannyi nyomai ennek a szervezetnek, amely hagyományaival, gyakran már csak csökevényekben, de végigélte a kapitalista korszakot is és csak napjainkban ment át gyökeres átalakuláson. Az ivádi hagyományok, szokások összetettebbek mint más egykorú parasztközség hagyományai és szokásai. Ivád ugyanis nemes község, lakosságának túlnyomó része legalább jogilag az uralkodó, tehát kizsákmányoló osztályhoz 34