Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán • 5
A szegyek létesítése és üzeme A feltárt levéltári adatok alapján meglehetősen hű képet nyerhetünk a szegyek felállításáról és üzeméről. A vizafogó készítése három fő munkafázisból állt: a faanyag, az úgynevezett ,,szegye-fa" 142 kitermelése, majd annak, a helyszínre való szállítása, végül a Tisza medrében a szegye megépítése. A szegyek készítésével kapcsolatban az első okleveles adat 1409-ből származik, s Palkonyara vonatkozik, amikor az egri káptalan benépesíteni akarván a falut, az újonan letelepedőknek azt a kedvezményt adta, hogy felmentette őket a szegyefa szállítás súlyos terhe alól. 143 Ez viszont kimondatlanul azt jelentette, hogy a vizafogó felállítása, gondozása, valamint halászata természetszerűen a jobbágyok kötelessége maradt. Az alább részletesen ismertetésre kerülő adatok tükrében általános szabályként állapíthatjuk meg, hogy a XVI. században a falvak jobbágyságának úrbéri kötelezettsége volt földesurak szegyéjéhez szükséges fa kitermelése, a helyszínre való szállítása és a vizafogó felállítása a folyam medrében. A szegye megépítését és halászatát az úgynevezett szegyemester („magister clausurae") li4: vezette a földesúrral való szegődmény, vagy különjuttatás alapján. A vizafogó építésére vonatkozó első konkrét adatok a XV. század utolján és a XVI. század első éveiből, Estei Hippolit és Bakócz Tamás egri püspöksége idejéből maradtak fenn. Ekkor a püspökföldesúr a vizafogók létesítésének a költségeit bizonyos mértékben maga viselte. E két püspök alatt fellendülni látszik a Tisza halászata. Nemcsak a vizafogóknak viselték jól gondját, de — amint azt már láttuk, — erre az időszakra esik az első tiszanánai szegye felállítása is. Estei Hippolit egri kormányzója a tiszanánai jobbágyoktól elfoglalta a morotvát, s az ott fogott halzsákmány felét is megkövetelte egri udvara számára. 145 Értékes adatokkal szolgál Bakócz Tamás 1493-1495-re vonatkozó számadáskönyve. Két tiszai szegye felállítására 220 szál gerendát vásároltak, s a vizafogók felállításán dolgozó jobbágyok élelmezésére hat bárányt is adtak. A püspökségkészíttetett a húrom szegye (Kürt, Tiszanána és Ároktő) részére három hálót is. 146 Ezek az úgynevezett vizahálók az átlagos kerítő hálónál, a gyalomnál 147 vastagabb fonálból készültek. Egy 1325. évi okleveles adatból ismerjük a Duna-menti Gönyüből a ,,recia vsonum"-ot, azaz a vizahálót. 148 Bakócz Tamás egri püspöksége alatt a szegyékre fordított fokozott gondoskodás egybeesik Eösy György provizornak a majorsági gazdálkodást fellendítő hatékonynak bizonyult tevékenységével. 149 A Bakócz-korszak kapcsán a tiszai halászattal kapcsolatban meg kell említeni, hogy az uralkodó 1493 eleji egri látogatása során nem került viza az asztalra, hanem 600 darab élő halat szállítottak a Tisza mellől Egerbe. E halfajták sorában találjuk a ponty mellett a kecsegét („kechyeges"), a ,,menyhal" -at, a harcsát („harchones") és a ,,pyzthrangh"-ot. Az el nem fogyasztott halakat a felsőtárkányi halastóban helyezték el. 150 Bakóczot az egri püspöki szókben követő Estei Hippolit Modenában őrzött kiadási számadáskötetei is értékes adatokat tartalmaznak a tiszai vizafogókra. 1507 márcusában-áprilisában 9 forintért fát vásároltak a kürti szegyéhez, sőt a „mester", tudniillik a szegyemester, aki azt felállította, 2 forintot kapott munkájáért. 151 1508. május 29-én 10 forint 25 dénárért a tiszanánai vizafogó céljára vásároltak fát. 152 26
