Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán • 5
Bizonyosnak látszik, hogy a Tisza keleti partján a folyóba torkoló Cegefoka nevű vízfolyás a palkonyai szegye helyét jelöli. Ezt támogatja az a tény is, hogy a Cegefoka torkolati tájéka a Tisza bal partján is az egri káptalan palkonyai birtokához tartozott. Megfigyelésem szerint több Szegyefok nevű földrajzi név fordul elő az országban, melynek nagy folyamokba szakadó kisebb vízfolyások torkolatát, úgynevezett ,,fok"-át jelölik, jelölték. Ilyennel találkozunk például éppen vizsgált tiszai szakaszunkon a Heves megyei Kiskörén is. 101 . A vizafogó szegyek a kortárs Oláh Miklós leírta szerkezetének ismeretében 102 feltételezhető, hogy talán a nagy folyamokban épített szegye rekesztékének két fala közé esett az ott betorkoló kisebb vízfolyás foka. Az egyik pesti vizafogóról is kiderült, hogy a Rákos patak dunai torkolatában állott. 103 . A Dob-i György fia István mestertől vásárolt, s Palkonya északibb fekvésű tiszai szakaszán állott szegye helye ismeretlen. Amíg az egri káptalan palkonyai szegyéje a Tisza egy északnyugati irányú nagy hajtűszerü kanyarulatának északi könyöke táján létesült, addig a kanyar déli könyöke mellett az egri püspökség kürti vizafogója állott. A palkonyai káptalani vizafogót a XVI. század második felében nehéz sors érte. Az egri püspöki javak az egri vár kezelésében a fontos végvár szükségletét szolgálták, s e térségben éppen Eger központtal a reformáció erős elterjedést nyert. 104 A rendkívül meggyengült egri káptalan, mely birtokait nem adta át a kamarának, egymástérő hatalmaskodó támadások célpontjává vált. Ez a sors érte a palkonyai szegyét is. 1559-ben Kamuthy Balázs, a közeli Papi egri káptalani falu officiálisa fegyveres embereivel támadt Palkonyára és a tiszai vizafogóra. A fogva lévő vizákat és ,,thok"-okat elszállították. A hatalmaskodás során a támadók a szegye halászainak hálóját is szétszabdalták, sőt a vizafogó körül talált négy palkonyai jobbágyot elfogták, s ökreiket elhajtották. Az ökröket a vizaháló partra vontatására használták. Az esetről az 1560-ban folyt per egy fennmaradt iratából értesülünk. 105 1567 júniusában Forgách Simon egri főkapitány parancsára a közel fekvő Kürt felfegyverkezett jobbágyai rontottak Palkonyára, s a Tiszán épített vizafogót szétrombolták, amivel az egri káptalannak 200 aranyforintnyi kárt okoztak. 10 ® Elhúzódó per indult az ügyben, de Forgách Simon a királyi helytartó által elrendelt tisztító esküt még 1570-ben sem tette le. 107 Alig ültek el ennek a támadásnak a hullámai, amikor Zolthay István egri kapitány és Zeleméry László az egri vár provizora parancsára Kanna Péter hadnagy és mások vezetésével fegyveres oszláriak támadtak a palkonyai vizafogóra, s azt szétdúlták. Az okozott kárt az egri káptalan 700 aranyforintban jelölte meg. 108 E hatalmaskodások kapcsán nem hagyható semmiképpen sem figyelmen kívül, hogy abban az időben éppen az uralkodó vetette fel a káptalan Eger környéki birtokainak az egri vár javára való lefoglalását, 109 s hogy Forgách Simon kifejezetten lutheránus érzelmű férfiú volt, valamint, hogy éppen 1570-ben kulminált a protenstáns mozgalom Egerben. 110 A palkonyai szegyét ért egymást követő támadások egyértelműen tanúsítják, hogy még a XVI. század 50-70-es éveiben is milyen nagy gazdasági jelentőséget tulajdonítottak neki. A fejlett palkonyai halászatra mutat, hogy egy 1334. évi oklevél a Tisza partján „Tanya Thania" nevű halászóhelyet is említ, melyek birtoka felett az 20
