Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán • 5
egri káptalan és Wklelew Mihály comes fiai között vita keletkezett, melynek során azt az utóbb említettek elfoglalták. 111 Rövidesen azonban fogott bírók Ítélete nyomán azt az egri káptalan visszakapta. 112 Érdekes esettel állunk szemben az egri káptalan Hajdú megyei egyeki birtokán, a Tisza bal partján. A középkori okleveles anyag Egyeken szegyét nem említ, viszont Sorger apát, a káptalan birtok- és gazdasági ügyeinek intézője a török hódoltság utáni években, 1694-169?'-ben írt prothocolluma szerint abban az időben Egyeken volt vizafogó. A káptalani falu jobbágy lakosságának munerája sorában szerepel a két hordó sós hal mellett a Tiszából fogott hal harmad része. De harmadot tartoztak adni a káptalannak a ,,zegyé"-ben zsákmányul ejtett halakból is. A jobbágyok kötelessége volt a káptalant illető halnak Egerbe való szállítása is. 113 Az egyeki káptalani vizafogó azért is tarthat érdeklődésre számot, mert a XVII. század végén, a török hódoltság utáni időszakban, — adataink szerint — már csak Kürtön és Egyeken állott szegyéje az egri káptalannak, s hogy akkor a Tiszán már legtöbb helyen megszüntették a nagymúltú vizafogókat. A káptalannak a Borsod megyei Ároktőn is volt a XV-XVI. század során szegyéje a Tiszán. Első adatunk az ároktői ,,zeeghe"-re Bakócz Tamás egri püspök 1493-1495. évi számadáskönyvében maradt fenn. 114 Bakócz 1494-ben szerezte meg magának Ároktő felét, majd pedig 1495-ben azt az egri egyháznak, azaz egri káptalannak adományozta. 115 Az adományozásról szóló oklevél azonban Ároktőn nem említi szegye meglétét, hanem csak ,,morothwa"-ról tesz említést. 116 Nem tudjuk eddig feltárt adataink alapján, hogy az ároktői vizafogót Bakócz püspöksége alatt rendszeresítették-e, vagy pedig az már a faluval együtt jutott birtokába. A káptalan az ároktői vizafogót a XV-XVI. század során folyamatosan használatban tartotta. Utolsó adatunk róla Paczona Máté egri kanonok által 15691571. között összeállított urbáriumban található. 117 Az egri püspöki és káptalani szegyek kronológiája Mielőtt felvázolnánk a tiszai szegyek üzemét, összefoglalóan célszerűnek látszik, időrendileg áttekinteni az egri püspökség és káptalan vizafogóit. Az egri püspökségnek hat szegy éje volt: a Tiszán öt s a Hejőn egy. A tiszananai kivételével a többi már J261-ben állott, s joggal feltehető, hogy I. István király Tiszapüspökit és Örvényt, I. László király pedig Mohagtőt és Kürtöt már a szegy ékkel együtt adományozta a püspökségnek. A XV. század végére a tiszapüspöki, az örvényi és mohagtői vizafogó már nem működött, viszont a megmaradt kürti rekesztékhez újabb járult Tiszanánán. A XVI. század középső harmadáig ez a helyzet maradt fenn. Az egri várhoz tartozó két falu urbáriumaiból kiderül, hogy 1551-ben és 1558-ban a tiszananai és a kürti szegye üzemelt. 118 1587-ben már csak a kürti vizafogó volt használatban az urbárium, tanúbizonysága szerint. 119 ügy találtam, hogy a tiszananai szegye már 1577-ben sem állott, mivel nem szerepel a Nagyváthy-féle igen részletes összeírásban., 120 Kétségtelenül a török pusztításnak esett áldozatul, illetve költséges és terhes fenntartása, a számottevő faanyag évenkénti rendszeres megszerzése lehetetlenné vált. Valószínűnek látszik, hogy Tiszanánának a tatárok által 1566-ban való elpusztítása, felperzselése 121 vetett véget a tiszai szegyének. 21
