Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95

A rokon vonások, az egyezések és párhuzam az imént említettekkel Gyöngyösön is fellelhetők, mielőbb azonban ezeket vizsgáljuk, vessünk néhány pillantást a kulturális élet indulására, az első hónapokra! Szimbólum marad Gyöngyös életében az, hogy a közművelődési tevékenység indulására a szovjet helyőrség intézkedése nyomán került sor: miközben a lakosság a romokat takarította, a házak falán orosz és magyar nyelvű plakátok jelentek meg, amelyek a front pillanatnyi állása mellett tudatták, hogy a városban öt helyen lesz az elkövetkező vasárnapokon filmelőadás. A filmeket a lovardában, a volt FUTURA épületében, az alsó- és felsővárosi iskolában valamint a Hermann-féle gyártelep szerelőcsarnokában vetítették délutánonként. Ezeket, a szovjet helyőrség által vetített filmeket bárki belépődíj nélkül nézhette. 1945 január, február havában már sor került különféle kulturális rendezvények lebonyolítására is. A lakosság felejteni akart (a megpróbáltatásokat, a háború borzalmait) és műsort várt a már ismert helybeli műkedvelőktől, a színjátszó körök tagjaitól és a dalárdáktól. Február 17-én a demokratikus ifjúsági szervezet a közönséget műsoros esttel lepte meg.

4 A Katolikus Legényegylet választmánya ,,bizonyos politikai okoktól vezettetve" (!) hamarosan bejelenti, hogy gyűlések, műkedvelői előadások és estélyek rendezésére bármely pártnak vagy egyesületnek készséggel a rendelkezésére bocsátja a színháztermét.

5 A főváros művészei is csakhamar eljutnak Gyöngyösre. Március 17—18-án a Donnert Varieté tagjai szerepeltek a legényegyleti nagyteremben. A népművelési tevékenység szervezői és közreműködői már az indulástól kezdve a város értelmiségi körei voltak tekintet nélkül arra, hogy mely pártnak váltak a tagjává. Segítést a kispolgári rétegektől kaptak, a kisiparosoktól és a kiskereskedőktől. Az értelmiségiek korai és szinte egységes bekapcsolódásának a szabad cselekvési légkör volt az oka. „Az iskolán kívüli népművelésnek a pedagógus, az ügyvéd és az orvos értelmiségiek az előmozdítói" állapította meg a március 28-i rendkívüli képviselőtestületi ülés egyik felszólalója.

6 Az értelmiség többségét a pedagógusok alkották, ők irányították, szervezték a közművelődési életet. Ugyanakkor az értelmiség más rétegei sem voltak csupán passzív befogadók (mint résztvevők vagy csak hallgatók) mert például az orvosok és a mérnökök az ismeretterjesztő munkában vállaltak szerepet.

7 A pártok — politikai meggondolásból — korán bekapcsolódtak a művelődési életbe. Március végétől vasárnaponként az MKP párt-kultúrestjein az ismeretterjesztő előadások rendezésével járt elől. Az SZDP és az FKGP pártdélutánjain a táncos összejövetelek, az NPP párt összejövetelein a könyvolvasások voltak a gyakoriak. Az FKGP ifjúsági szervezetének helyi csoportja öt, korábbi, polgári társulati könyvtár töredék könyvállományának összevonásával megnyitotta az 500 kötetes könyvtárát az olvasni vágyó tagjainak.

8 A város vezetői nagy tömeg előtt bonyolították le a március 25-i emlékműsort és az első május 1-i rendezvénysorozatot. Azután a nyáron újabb két könyvtár nyitott, a MADISZ pedig könyvgyűjtéssel vetette meg a könyvtári alapját.

9 Július közepén már ,,hangversenyre" hívó falragaszok is megjelentek. A kommunista párti Gyöngyösi Néplap egyik munkatársát meghatódottság és őszinte reménykedés kerítette hatalmába a hirdetményt olvasva: ,,Sokan talán meglepődve állnak a Szociáldemokrata Párt Kultúrbizottságának plakátja előtt. Intim hangok a legintimebb művészetről — hirdeti a plakát és nem kisebb nagyságok neveit látjuk, mint Benjamino Gigli, Caruso és Galli Curci. Igaz, hogy csak lemez mögött rejtőzik majd csodálatosan szárnyaló hangjuk, de ez mit sem változtat az 96 •