Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95

Gyöngyös város közművelődése 1944__1948 I. Gyöngyös gazdasági, társadalmi és 'politikai helyzete. Gyöngyösön 1944. november 18-án ért véget a német megszállás és a hazai reakció uralma. A város újjáépítéséért és a politikai élet demokratikus kibontakoztatásáért azonnal megindult a küzdelem, amelyet az MKP helyi szervezete irányított. A lakosság először a háború okozta sebeket igyekezett eltüntetni. Megindult a közigazgatási tevékenység is. A gyöngyösi Nemzeti Bizottság 1945. január 5-én kinevező megbízóleveleket adott át több, helyi intézmény vezetőjének, akik a közigazgatás különféle területén át is vették hivatalukat. E bizottság megteremtette a közbiztonságot és megszervezte az árúellátást is.

1 Az 1945. évi földreform itt is megszüntette a sokévszázados gazdasági-társadalmi igazságtalanságot; megszüntette az agrárpoletárok rétegét és sok földmunkásnak adott lehetőséget a politikai életbe való bekapcsolódáshoz. Az év elején alakult szakszervezetek, nő- és ifjúsági szervezetek, valamint a baloldali pártok tevékenysége aktív politikai élethez vezetett. Demokratikus közhangulat bontakozott ki. 1946 — 1947-ben a politikai harcok során a reakció erői megtörtek. A forint megjelenésével pedig megszűnt a Gyöngyös közellátását is bénító üzérkedés. 1947-től a munkanélküliség is megszűnt és az induló hároméves terv már az államosítások helyi eredményeire is támaszkodhatott. Már a fordulat éve előtti időkben körvonalazódott az, hogy az új demokratikus rendszer eddig soha nem látott gazdasági, társadalmi, politikai lehetőségek megvalósításához tárta fel az utakat. így nem meglepő, hogy a szabad cselekvési légkör, a demokratizálódó eszmei, politikai fejlődés a lakosság tömeges közreműködése a közéletben és a pártok, szervezetek életében a tanulás és a művelődés iránti vágyat is óriási méretűvé fokozta.

2 77. A „szabadművelődés" korszakának évei Gyöngyösön A „szabadművelődési" korszak elvi és gyakorlati mozzanatai Gyöngyösön is akadálytalanul érvényesültek. A koalíciós viszonyok adta lehetőségek között olyan kispolgári áramlatot juttatott kifejezésre a szabadművelődési irányzat, amely szembe állva a szocialista távlatokkal tagadta ez időszakban az osztályharc szükségességét, a népművelést elsősorban a parasztságra összpontosította, a magyar művelődés fogalmát a népi kultúra fogalmára szűkítette, elhanyagolta a munkásosztály között folytatott népművelési munkát, elveiben szembeszállt a népművelés állami irányításának szükségességével, ugyanakkor a gyakorlatban elképzeléseit erős központi irányítással vitte kérészül.

3 Mindezek ellenére ebben az időszakban számos mozzanattal gazdagodott a népművelési gyakorlat, és különösen az ismeretterjesztő tevékenység lendült fel. 95 •