Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

ségességét. A bányák, a kohászati üzemek és a villamos erőművek szocializálását 1947-ben a nagybankok és az azok tulajdonában volt iparvállalatok államosítása követte. így azután a baloldali erők 1947 augusztusi nagy választási győzelme megteremtette az alapját a gazdasági élet szocialista koordinációjának. A gyáripar szocializálását a fordulat évében, 1948-ban a népgazdaság területén a tőkés szektor határozott irányú visszaszorítása követte. Ennek kapcsán került nem utolsó sorban társadalmi tulajdonba a magyar filmszakma is. Már 1948 elején a MAFIRT akkori vezérigazgatója részletes tervezetet készített ,,a szakma szükséges átszervezésére." Március 21-én pedig már nyilvánosságra hozta — hosszú és sokoldalú tárgyalások nyomán — a magyar filmgyártás és kölcsönzés, a filmbehozatal és kivitel, valamint a filmszínházak államosításának rövid időn belül végrehajtandó tervét. Hamarosan a nagyjelentőségű bejelentés után a koalíciós pártok a birtokukban volt mozikról önként és példamutatóan lemondottak az állam javára. Ennek kapcsán került 1948 július legutolján állami tulajdonba a Független Kisgazda Párt kezén volt egri Uránia mozi is. Az állami kezelésbe került Uránia meglehetősen elavult állapotban volt — hiszen már láttuk, hogy egykori tulajdonosai elhanyagolták a már régen esedékessé vált korszerűsítést. A felszabadulás után pedig mind a Magyar Kommunista Párt, mind a Független Kisgazda Párt, a világháború utáni súlyos gazdasági helyzetben nem is gondolhatott a modernizálásra. Csupán az volt egyik fő céljuk, hogy biztosítsák a mozinak, ennek a fontos népművelési és politikai nevelő tényezőnek az üzemelését. Két héttel az Uránia államosítása után az Igazság arról adott hírt, hogy „jobb a műsor, több a látogató! Már azok is járnak a moziba, akik az üzemvezető személye miatt eddig távoltartották magukat". A munkáspárti lap célzása itt a kisgazda párti üzemvezető ellen irányul. Az új típusú mozit pedig így jellemezte: ,,Az állami kezelésbe vett Uránia filmszínházban egyszer s mindenkorra megszűnt a profithajhászás. A fő cél: minél jobbat és nemesebbet nyújtani a közönségnek." Komoly nehézséget okozott az Urániának 1948 nyarán, hogy fel kellett vennie a versenyt a még magánkézben levő egyébként jól és ügyesen vezetett Palota Filmszínházzal. Hogy megalapozza törzsközönségét, augusztusban két héten át 50 %-os kedvezménnyel (50 fillértől 2 forintig) rendezte meg előadásait. (Egerek és emberek, Nagy Péter, Csárdáskirálynő, stb.) Újszerű és érdekes kezdeményezés volt, hogy 1948 augusztusában ún. élmunkás páholyt rendszeresítettek az Urániában, ahol az egri élmunkások jegy nélkül díjtalanul kaptak ülőhelyet. Az Uránia intenzív propagandát indított a nemes, haladó filmalkotások népszerűsítése érdekében. Az egri Nemzeti Bizottság is foglalkozott 1948 szeptemberében ezzel a fontos kultúrpolitikai kérdéssel. Olyan elgondolás született, hogy a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság bevonásával az összes érdekeltek dolgozzák ki a szovjet filmek bemutatásának, népszerűsítésének tervezetét. „Eddig ugyanis az iskolák (tudniillik az egyházi iskolák államosítása előtt) igen nehezen voltak bevonhatók a szovjet filmek megtekintésébe." A felnőtt közönségből pedig sokan még nem ismerték meg e filmek értékét és szépségét, s ezért inkább a Palota Filmszínház MOPEX-darabjait látogatták. Az egri moziknak ez a kettőssége mintegy másfél hónapig állott fenn. 1948. október 4-én az egri Nemzeti Bizottság már segítségére akart lenni az Urániának, amikor egy jelenlévő váratlan közlése nyomán „minden intézke92