Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

ség zártkörű rendezésben már 1940. december 22-én bemutatott a budapesti Fórum moziban. De nyilvános vetítésre csak hét esztendő múltán kerülhetett sor.) Rendkívül tanulságos kép tárul elénk, ha a mozitörténet szempontjából is „fordulat évé"-nek tekinthető 1948. évi moziműsorát vesszük vizsgálat alá nemzetiségcsoportonkénti megoszlásban, illetve összevetjük az előző esztendő programjával. A Palota Filmszínház 1947-es műsorévének 292 napja során — két és fél hónapig a színházi évad zajlott — kilenc ország 94 filmjét vetítették, ami átlagben 1—1 filmre 3—3 napi előadást jelentett. Bár a filmek 55,3 %-a még amerikai alkotás volt, de már 16,7 %-ban magyar, 11-ben francia, sőt 7,6 %-ban szovjet darabok is kerültek a műsorra. Ezenkívül 1—4 %-ban olasz, angol, svéd, dán és svájci mű szerepelt a programon. A Palota Filmszínház széles választékával, 1947—48-ban már gondosabban válogatott műsorával kétségtelenül magasan a kisgazda párti kézen levő Uránia fölé emelkedett. Amíg a Palota 10 ország (magyar, amerikai, szovjet, francia, német, angol, olasz, dán, svéd, mexikói), addig az Uránia csak 6 ország (magyar, amerikai, angol, francia, szovjet és olasz) filmjét vitte vetítővásznára. A Palota Filmszínház kevesebb amerikai és több magyar filmet vetített, mint az Uránia. Viszont az Uránia több francia és közel háromszor annyi angol darabot játszott, mint a Palota. Mindenképpen jelentős, hogy mindkét mozi egyaránt 20—20 %-ban már szovjet alkotást mutatott be a publikumának. Sőt a Palota újdonságként már 3 német művet (,3 %) is a közönség elé vitt. Az Uránia mozgó műsorát 1947—48-ban az amerikai gyárak vadnyugati cowboy és gengszter filmjei árasztották el,úgy hogy az üggyel 1948. január 4-én az egri Nemzeti Bizottság is foglalkozott. Csirmaz Dezső a Nemzeti Bizottság kultúrpolitikai bizottságának kommunista tagja azt javasolta, hogy ,,a helyi Uránia Filmszínháznál járjon el az iránt, hogy nívósabb műsort adjon, nem csupán cowboy filmeket és egyéb, az ifjúságra sokszor káros befolyást gyakorló filmeket". A felháborodást az váltotta ki, hogy egy műsorban két vadnyugati kalandfilm is szerepelt. Elhatározta tehát az egri Nemzeti Bizottság: ,,átír az Országos Nemzeti Bizottsághoz", hogy az országszerte hívja fel a Nemzeti Bizottságokat, tiltakozzanak az ellen, hogy az értéktelen és az ifjúságra sokszor ártalmas befolyású filmeket ilyen nagy tömegben adják elő és a filmcenzúra oda hasson, hogy ezek a forgalomból mielőbb kikerüljenek". Az egri Nemzeti Bizottság e munkája is arról tanúskodik, hogy a felszabadulást követő esztendőkben milyen jelentékeny szerepe is volt a demokratikus élet kialakításában. A mozik államosításának évében, 1948-ban a kormányzat egyre intenzívebben éreztette befolyását a filmszínházakra. így például a Belügyminisztérium rendelete értelmében március 21-től kötelező volt a Magyar Híradó vetítése. — 1949. március 15-én és május 1-én pedig ugyancsak belügyminisztériumi rendelkezés alapján Egerben is mindkét mozi 1—1 forintos ,,egységes helyárak" mellett rendezte meg filmelőadásait. A mozik államosítása 1948. A magyar munkásosztály korán felismerte a kommunisták útmutatása nyomán a termelő erők társadalmi tulajdonba vételének elengedhetetlen szük91