Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

A mozi iránt fellobbant érdeklődés kielégítését szolgálták a Palota Filmszínház 1947-ben rendszeresített vasárnap délelőtti, úgynevezett munkás- és tisztviselő előadásai, amelyekre 1 és 2 pengős jegyeket hoztak forgalomba. Ennek a nagy mozilátogatási kedvnek a kiaknázására több érdekes terv született 1948 során az Egri Nemzeti Bizottságban. Először a ,,görög segélyakció" támogatására külön filmelőadásokat kívántak rendezni és erre a célra az Országos Nemzeti Bizottságtól ,,jó filmeket" kértek „díjmentesen", vagy „legalább is egész csekély különdíj mellett". Később a „Lánchíd akció" keretében 20 filléres felárral terveztek filmelőadásokat, de a korrekt ellenőrzést lehetővé tevő segély bélyegekhez nem jutottak az Országos Nemzeti Bizottság révén. 1948 februárjában az egri és megyei Nemzeti Bizottság elintézi, hogy a Palota Filmszínház a Marseilles című film március 15-iki díszelőadásának jegyeit 30 %-os részesedés mellett kapta. ,,Az előadás ezek szerint a Nemzeti Bizottság rendezésében lesz megtartva" — rögzítették a jegyzőkönyvben. Úgy határoztak tehát, hogy ,,az előadás előtt megfelelő szónok ismertesse a 48-as forradalmi események francia vonatkozásait". Az egri mozilázra felfigyelt természetesen a helyi sajtó is. Az Igazság 1945. szeptember 8-án megjelent cikkében azt írta, hogy a mozi ,,a közönség külföldi filmek iránti érdeklődését elégítse ki", de nyomban hozzá is tette: ,,bízunk abban hogy a szórakozáson túlmenően magasabbrendű célokat is szolgálni fog". Ez a szocialista igény azonban csak a mozi állomosítása után valósult meg. Vegyük most vizsgálat alá, hogy miként is alakult a felszabadulást követő esztendőkben az egri mozik műsora? A Népmozgó 1945 tavaszán és nyarán még meglehetősen sok magyar filmet tűzött műsorára, mivel az első időben ezekből volt nagyobb választéka a filmkölcsönzőknek. Ugyanakkor a külföldi gyárak alkotásai közül szembetűnően sok francia filmet vetítettek. 1945 őszétől és telétől már jelentékenyen gazdagodik a választék. Megjelentek Egerben is a nagy amerikai gyárak darabjai, köztük egész sor kimagasló alkotás, amelyekhez a háború miatt nem juthatott hozzá a magyar közönség. De akadt néhány repriz is. Igen népszerűek voltak azok a gyakorta sorozatban bemutatott filmek, amelyek a szövetséges hatalmak Hitler-ellenes háborúja szolgálatában állottak. Ezeknek a daraboknak a bemutatása demokratikus, antifasiszta mondanivalójával kifejezetten politikai célt szolgált. Az e filmeket látogató közönség lelkesedésére és demokratikus szemléletére jellemző volt az az eset, amikor 1947 júniusában az Uránia nézőterén a kimagasló értékű Casablanca című film vetítése során egy frappáns jelenetnél felcsattant a tapsorkán a nézőtéren. „Színházban még előadás végén is ritka dolog az ilyesmi — írta az Igazság című lap —. Aki moziban tapsol az udvariasság motívumának jelenléte nélkül belső emóciók levezetéseként tapsol, tehát az ilyen tetszésnyilvánítás még sokkal értékesebb. A szovjet filmeket inkább csak 1947-ben kezdték játszani és számosabban csak 1948-ban kerültek a közönség elé. Ezen a téren a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság egri csoportja végzett úttörő munkát, amikor például 1947 nyarán is két szovjet filmet (a Tádzsik Szocialista Szovjet Köztársaságról szóló Egy boldog ország, s Az első nyomdász címűt) mutatott be leszállított helyárak mellett az Uránia moziban. Meg kell említenünk, hogy a Vladimír Petrov rendezte világhírű Nagy Péter című szovjet filmalkotást 1947 júliusában két napon át vetítették nagy sikerrel az Uránia közönségének. (Ez volt az a nevezetes film, amelyet a szovjet követ!-Hi