Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

November 25-én már a város határában folytak a harcok, 26-án pedig már a déli és keleti külvárosokban. November.30-án végül egész Eger városa felszabadult a fasiszta uralom alól. December 1-én már egy szovjet tábori színház adott esztrád műsort a városban a szovjet harcosok részére. A városparancsnok az igen művelt és több nyelvet beszélő Nyikolaj alezredes (teljes neve ismeretlen) lett, aki civilben rosztovi tanár volt, szerette a zenét, maga is jól zongorázott. Tudta jól, hogy kell a frontkatonának is a felüdülést nyújtó kultúrált szórakozás. A Palota Filmszínházba áramfejlesztő gépet szereltek fel, s december 15-e körül filmelőadásokat rendeztek a Vörös Hadsereg katonái számára. A koalíciós pártok képviselőiből alakult egri, illetve a Heves megyei Magyar Nemzeti Bizottság, amely a felszabadulás után az államhatalmat gyakorolta, 1944. december 22-i ülésén határozatilag kimondotta, hogy ,,mindaddig, amíg a központi kormány a felszabadult országrészeken rendeleteinek érvényt tud szerezni, a Nemzeti Bizottság Heves vármegyére és Eger városára jogforrásként működik". — Ezen az elvi alapon 1945. április 5-i ülésén igen érdekes és rendkívüli jelentőségű döntést hozott a két egri mozi ügyében. A Nemzeti Bizottság kommunista párti elnöke bejelentette, hogy ,,a M.K.P. határozott utasítást kapott a mozi és színház lefoglalására a párt saját céljaira. 0 nem kíván e felhatalmazással élni — mint a jegyzőkönyv megőrizte a szavait — a másik négy pártra való tekintettel, hanem azt kívánja, hogy a város foglalja le". Olyan határozat született, hogy az Uránia mozgókép-színház és a Palota Filmszínház moziengedélyét, valamint felszerelését és gépi berendezését egy, a Nemzeti Bizottság által kiküldött bizottsági tag foglalja le. A bizottság egyben kimondotta, hogy a Palota Filmszínház tulajdonosainak a Városi Színházra vonatkozó bérleti szerződését „hatályon kívül helyezi és a tulajdonos részére a kártérítést későbbi időpontban fogja megállapítani". Az Uránia mozgó lefoglalása simán ment. A tulajdonosok tudomásul vették a határozatot és minden további akadékoskodás nélkül átadták az egész filmszínházat minden felszerelésével egyetemben a Nemzeti Bizottság által kiküldött kommunista párti bizottsági tagnak. A bizottság a, Palota Filmszínházat is ,,azonnali hatállyal elvette és az öszszes berendezést zárolta", de a határozat és az eljárás ellen a tulajdonosok Milassin Kornél kisgazda párti főispánnál panaszt tettek. Indokul arra hivatkoztak, hogy ,,a Nemzeti Bizottság hatáskörét átlépte, amikor tisztán magánjogi kérdésben dönt" és hogy ,,az egész ügynek a kérdése a városi képviselőtestületre tartozik..." A Nemzeti Bizottság haladéktalanul értesítette döntő fontosságú lépéséről Erdei Ferenc belügyminisztert, s egyben ,,sürgős javaslat"-ot is terjesztett elébe : ,,. . .Kérjük tudomásul venni a Nemzeti Bizottság ezen határozatát, hogy az egri mozikat a város kezelésébe vehesse azzal, hogy a jelenlegi koncessziót megvonja és az új koncessziók Eger város részére adassanak ki. Az egri két mozi közül különösen a régebbi (Uránia) oly nagyszabású fasiszta német propagandát folytatott és jövedelmet hajtott, hogy semmiképpen sem indokolt, a magánkézben hagyás, de egyébként sem tartja a Nemzeti Bizottság helyénvalónak, hogy ilyen fontos propaganda eszköz bárhol is az országban magánkézben maradjon A koncesszióknak a város részére való juttatásával a mozik tekintélyes jövedelme közcélokat fog szolgálni. 87