Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

Kéri tehát az Egri Nemzeti Bizottság a Belügyminiszter Urat, hogy a jelenlegi mozgókép-színházak helyiségei és felszerelései a város, mint új engedélyes által tulajdonjogilag is átvehetők legyenek és a régi tulajdonosok megváltási árként csak olyan árat követelhessenek, mint amennyivel a vagyontárgyakat az adózás alapjául szolgáló bejelentésekbe a tulajdonosok bevallották. . ." Hasonló tartalmú levélben tájékoztatták a főispánt is döntésükről, illetve álláspontjukról. A Palota Filmszínház tulajdonosainak panaszát és főispán, a hasonlóan kisgazda párti kézben levő miniszterelnökséghez terjesztette fel, ahonnan azután néhány nap múltán megjött az egri Nemzeti Bizottság határozatát eltörlő döntés: ,,. . . a moziengedélyekkel kapcsolatos kérdések jelenleg még rendezetlenek. Amennyiben elhagyott vagy fasiszta vagyonnak Nagy Imre és társai moziengedélye nem tekinthető, úgy mindaddig, amíg törvényes intézkedés nincs, jogaiba nem háborítható. A Nemzeti Bizottság ezzel ellentétes intézkedése — törvényes hatáskor hiányában — nem vehető figyelembe. . . Főispán úr orvosolja a sérelmet. A miniszterelnökségi rendelkezés nyomán az egri Nemzeti Bizottság a Palota Filmszínház lefoglalását és zár alá vételét feloldotta. Az egri Nemzeti Bizottság eljárását, s a belügyminiszter elé terjesztett javaslatát a mozik városi kezelésbe vételéről — a Palota Filmszínházzal kapcsolatban történtek ellenére -— pozitívan értékelhetjük. A bizottság már néhány hónappal a felszabadulás után felismerte a mozik nagy jelentőségét és azok társadalmi kezelésbe vételének szükségességét, s ezen a téren valószínűleg övé az elsőség az országban. Emlékezzünk csak: a Tanácsköztársaság alatt is megelőzte az egri mozik szocializálása a kérdés törvényes rendezését. A városi képviselőtestület 1945. május 26-i közgyűlésén pedig a miniszterelnökségi álláspont szellemében ,,a Magyar Nemzeti Bizottság határozatából eltérően az Uránia mozgóképi-színházát nem veszi át. . . Kimondja a képviselőtestület, hogy ameddig a moziengedélyek kérdésében a Minisztérium nem dönt, a kérdéssel érdemben nem foglalkozik". Mivel Eger város képviselőtestülete nem tartott igényt a Nemzeti Bizottság által lefoglalt és részükre ténylegesen át is adott Uránia mozgóra, azt a Magyar Kommunista Párt vette át és tartotta üzemben, nevét Népmozgóra változtatva. Ez lényegében a mozi társadalmi tulajdonba vételének első lépése volt. A függőben lévő moziügyek országos pártközi rendezése során 1946-ban a Népmozgó a Független Kisgazda Párt (Kisgazda Mozgóképüzemi RT.) kezébe került és a filmszínház haladéktalanul a régi Uránia nevet vette fel. A villanyszolgáltatás a városban 1945. április 28-án indult meg. Ezt elsőnek a már Magyar Kommunista Párt kezén lévő Népmozgó kamatoztatta: május legelején meg is kezdte a rendszeres filmélőadások tartását. Egyik első tevékenysége volt, hogy már május második hetében ifjúsági előadást rendeztek, amelyre 3 pengős egységes belépőjegyet rendszeresítettek. ,,Az egri Népmozgó igazgatósága azon van — az Igazság című helyi lap május 27-i számában megjelent közlemény szerint —, hogy a nehéz filmbeszerzési helyzet ellenére is kielégítse a közönség igényeit. . . Sajnos jelenleg még igen sok nehézségbe ütközik a filmek lehozatala, főképpen azért, mert a háború esztelen rombolói: a németek és nyilas hűbéreseik a filmek legnagyobb részét elégették. A magyar filmgyártás megindulásával és a külföldi filmek behozatalának fokozásával természetesen javulni fog a helyzet, az igazgatóság addig is megtesz mindent, hogy a közönség támogatását kiérdemelje." 88