Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

csönző vállalatoknál, mert ebben a hosszú időszakban a „könnyű darabok" domináltak. Ha netalán akadt is egy-egy igazán művészi film, nem vállalkoztak azoknak vetítésére, számítva az esetleges kisebb látogatottságra, kisebb haszonra, kisebb napi bevételre. A háború évei alatt viszont műsoron találtuk mindazon darabokat, mind németet, mind magyart és olaszt egyaránt, amelyek a fasiszta háborús célok szolgálatában állottak és burkolt, vagy leplezetlen propagandát fejtettek ki. A háborús esztendők alatt a helyi lap rendszeresen közölte az Actio Catho lica filmkritikáit, melyek szigorú valláserkölcsi Ítéletükön kívül a háború szolgálatában is állottak. Álljon itt csupán két példa e filmbírálatokra. Üzenet a Volgapartról: „Kifogástalan háborús magyar film, sok szép harctéri jelenettel. . ." Tábori színház: ,,A német színészet szép bajtársi szolgálata a frontok mögött." Az egri mozik felszabadulás előtti históriáját fejezzük be a két világháború között Egerben forgatott magyar filmek megemlításával. 1937-ben a Prizma Film cég egy, e korszakra szinte tipikusan jellegzetes filmnek, az Úrilány szobát keres címűnek a külső felvételeit készítette Egerben. A másik egri forgatású alkotás azonban a magyar film történetében már igen tiszteletreméltó és maradandó helyet ért el. Az 1940-ben készült Zárt tárgyalás című filmről van szó. Az Atelier Játékfihngyártó és Forgalmazó Vállalat levélben kereste meg a város vezetőségét, bejelentve, hogy a városban kívánja a film külső felvételeit készíteni, amelyhez engedélyt és anyagi támogatást kért. A képviselő-testületi közgyűlés 600 pengőt utalt ki a filmvállalat részére. ,,Az egri képviselő-testület tudatában van — mondotta ki a határozat — az egri filmfelvételek nagy propaganda értékének, s ezért készséggel támogatja a vállalkozást. A képviselő-testület szeretett volna nagyobb értékű támogatást biztosítani a nagysikerűnek Ígérkező film részére, azonban a nehéz háztartási helyzet miatt ezt megtenni nem állott módjában. Mindazonáltal felhívja a város polgármesterét, hogy egyebekben nyújtson mindenben segédkezet a város propagandáját láthatóén elősegítő vállalkozás részére." így vált tehát 1940-ben Eger városa szerény anyagi részesévé egy olyan kimagasló magyar filmnek, amely a mai szocialista filmesztétikusok, így Nemeskürty István szerint is a korszaknak legjelentékenyebb, a legjobb francia filmek igényes színvonalát elért alkotás volt. Az egri mozik a felszabadulás utáni években 1944—1948. A szovjet Vörös Hadsereg alakulatai 1944 november elején átkeltek a Tisza Heves megyei szakaszán és további hadműveleteik során elérték Eger térséget. A front közeledtével bezárt a két egri mozi, de megszűnt az áramszolgáltatás is. Miközben a fasiszták megkezdték a város kiürítését és az üzemek értékes felszerelési tárgyainak elhurcolását, a mozik szívét-lelkét: a nagyértékű vetítőberendezéseket éjnek idején gyertyafény mellett sikerült megmenteni. Az Uránia gondosan becsomagolt gépeit Lakatos Sándor, aki 1912. évi megalakulása óta gépésze volt a mozinak, a pince mélyén másfél vagon koksz alá rejtette. A Palota Filmszínház vetítő helyisége is kiürült. Nagy Imre, az egyik tulajdonos az értékes amerikai gépi felszerelést papírba, rongyokba pakolva a pincében és a páholyok padlózata alá dugva menekítette meg az elhurcolástól. 86